Hosszú menetelés: Kína hadiipari kémkedése
Az Asiatimes.com betekintést enged egy hamarosan megjelenő könyv tartalmába. A Battlefield Cyber: How China and Russia are Undermining our Democracy and National Security című könyv idén augusztusban jelenik meg. A szerzők szerint a kínai fejlesztések végcélja, hogy a Népi Felszabadító Hadsereget a világ technológiailag legfejlettebb hadseregévé alakítsák 2049-re, Mao Ce-tung által létrehozott kínai kommunista uralom 100. évfordulójára. Ehhez az ipari és katonai kémkedést mint eszközt használják fel és alkalmazzák. Az 1990-es évek eleje óta Kína a haditengerészetét olyan fejlett modern haderővé alakította át, amely képes megküzdeni az Egyesült Államok haditengerészetével. Az amerikai védelmi minisztérium szerint Kína jelenlegi flottája a világ legnagyobb haditengerészete 355 hajóval. A kínai haditengerészet 2022 júniusában indította útjára első hazai gyártású anyahajóját, a Fujian-t, ami az Amerikában nemrégiben vízre bocsátott USS Gerald R. Ford tervein alapul. Hogy Kína hogyan tudta gyorsan átalakítani hidegháborús hajóit modern és technológiailag fejlett haditengerészeti flottává, azt az amerikai vállalatok hálózataiban maradt digitális maradékok után tudták azonosítani. A Védelmi Tudományos Testület már 2013-ban arról számolt be, hogy a védelmi minisztérium több mint 50 rendszerét és technológiáját használták ki kínai hackerek. Jelentésében kiemelt helyen szerepelt a fejlett repülőgép-tervek és a Fujianon nemrégiben bemutatott elektromágneses repülőgépindító rendszer. 2018-ban egy kínai hackercsoport az új generációs tengeralattjáró-technológiák és fegyverrendszerek fejlesztését végző céget használt ki és ellopta a Sea Dragon szuperszonikus, tengeralattjárókról indítható hajóelhárító rakéta terveit. Ez a technológia már bekerült a kínai haditengerészeti arzenálba és használják. A National Defense Industrial Association (Nemzetvédelmi Ipari Szövetség) 2022-es éves jelentésében azt írta, hogy a védelmi ipart „a szellemi tulajdon eltulajdonításának, a gazdasági kémkedésnek és a zsarolóprogramoknak, többek között a biztonság megsértésének tartós és növekvő fenyegetésével kell szembenéznie. Az adatszivárgás, a szellemi tulajdon eltulajdonítása és az államilag támogatott ipari kémkedés mind a magáncégekben, mind az egyetemi laboratóriumokban könyörtelenül növekszik.”