Munich Security Index 2024
A Müncheni Biztonsági Konferencia jelentést kísérő közvélemény-kutatás is mély nyugati pesszimizmust állapít meg a gazdasági kilátásokkal és az előttünk álló kockázatok mértékével kapcsolatban a BRIC-országok, például India vagy Kína szavazóinak véleményéhez képest. A müncheni biztonsági index, amely 11 nagy országban 32 észlelt kockázatot vizsgált, azt mutatja, hogy az európai választókat egyre jobban aggasztja a klímaváltozás és a háború okozta migráció, valamint a radikális iszlám terrorizmus veszélye.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja a G7-országok között fordulópontot jelentett. Két évvel később azonban már vannak jelei annak, hogy a kockázat megítélésére gyakorolt hatása mérséklődik. Az oroszországi fenyegetés és a kapcsolódó kockázatok még mindig jóval magasabbak, mint 2021-ben, de a tavalyi évhez képest csökkentek a kockázati indexben. Eközben a nem hagyományos kockázatok megítélése továbbra is magas. Az embereket világszerte továbbra is a környezeti veszélyek aggasztják leginkább, míg a háború vagy az éghajlatváltozás következtében bekövetkező tömeges migrációval, a radikális iszlám terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kockázati megítélés fokozódott.
A tavalyi rekordmagas fenyegetettségi megítélést követően az MSI 2024 21 kockázati mutató esetében összességében csökkenést, míg tíz mutató esetében összességében növekedést regisztrált. Az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos szinte valamennyi mutató csökkent, beleértve a nukleáris fegyverek agresszor általi használatát és az energiaellátási zavarokat. Míg tavaly még öt G7-ország számára Oroszország volt a legfőbb kockázat, addig már csak az Egyesült Királyság és Japán polgárai tartják így. A németek már csak a hetedik legnagyobb aggodalomra tartják Oroszországot, az olaszok pedig a 12. helyen. Más kiemelkedő kockázatok is csökkentek. Feltűnő, hogy három ország – Brazília, Japán és Dél-Afrika – kivételével 27 ország polgárai kevésbé tartanak a gazdaságtól, mint tavaly. Mind a Covid-19 konkrétan, mind pedig egy jövőbeli világjárvány általánosságban érzékelt kockázata csökkent.
Ezzel szemben a nem hagyományos kockázatok megítélése tovább nőtt. A háború vagy az éghajlatváltozás és a radikális iszlám terrorizmus következtében bekövetkező tömeges migrációval kapcsolatos aggodalmak megnőttek, bár ezt az európai és észak-amerikai országok irányítják, és valószínűleg a Hamász Izrael elleni terrortámadásai és az ebből eredő háború is táplálta. A G7-országok között az Irán jelentette fenyegetés is jelentősen emelkedett a kockázati indexben. Eközben a kibertámadások mind Kínában, mind az Egyesült Államokban a legnagyobb aggodalomra adnak okot. A kockázatok megítélésében mutatkozó jelentős különbségek ellenére a polgárok világszerte továbbra is komolyan aggódnak a környezeti veszélyek miatt. Az USA kivételével minden országban az indexben szereplő három környezeti veszély közül legalább egy szerepel az első három helyen.