A holland adóhatásóság az IP-k alapján mérlegeli a megbízhatóságot
A holland adóhatóság (Belastingdienst) évek óta gyűjti az IP-címeket a Heidi nevű rendszeren keresztül, hogy felderítse a “rendellenes, kockázatos viselkedést”. Ez a gyűjtés 2013-ban kezdődött az adóhatóság csaláskezelési csoportjának megbízásából, amelynek célja az ilyen viselkedés korai felismerése, különösen a mijntoeslagen.nl portálon keresztül benyújtott adókedvezmény-kérelmekkel kapcsolatban. A rendszer fejlesztési céljainak konkrétumai, az IP-címeken kívül az abban szereplő adatok, valamint az, hogy az adóhatóság mely részlegei használták, azonban továbbra sem tisztázottak – közölte Van Rij megbízott pénzügyi államtitkár. Ez a tisztázatlanság abból ered, hogy a Heidi kifejlesztésekor nem készült adatvédelmi hatásvizsgálat, amit akkoriban nem írtak elő. 2017 végére a személyes adatok védelméről szóló törvény (Wbp) betartásával kapcsolatos aggályok miatt az adóhatóság adatvédelmi tisztviselőjének tanácsára a Heidi felfüggesztésre került.
Az eredeti Heidi-rendszer felfüggesztését követően egy átdolgozott, Heidi II elnevezésű változatot indítottak el, amely szűkebb körű, és amelyet adatvédelmi hatásvizsgálat előzött meg. A Heidi II az adatokat IP-címekkel és más, nyilvános forrásokból és belső nyilvántartásokból származó adatokkal, például születési dátumokkal és címekkel egészítette ki. Ezek az információk támogatták az adóhatóság erőfeszítéseit a közvetítők, például az adótanácsadók körében elkövetett csalás elleni küzdelemben, olyan minták azonosításával, mint például az egy címről történő többszörös adóbevallások. A Gazdasági Nyomozó Szolgálat (FIOD) nem rendelkezett közvetlen hozzáféréssel a Heidihez, de 2020 elejétől 2023 végéig közel száz alkalommal kért tőle információkat, köztük IP-címeket. Van Rij államtitkár jelezte, hogy a portál adatait már nem használják a visszaélések kockázatának felderítésére, de azt tervezi, hogy az év folyamán további részleteket közöl az adóhatóság által az ilyen adatok jövőbeni felhasználásáról.
(forrás)
