Hogyan védhetik meg a szervezetek az űreszközöket a kiberfenyegetésekkel szemben?
A Deloitte egyik tanulmánya szerint az űreszközöket érintő kiberfenyegetések nem új keletűek, de a vállalatok és kormányok számára jelentett kockázatuk az elmúlt években jelentősen megnőtt. Általánosságban elmondható, hogy az űrrendszereket érintő kiberfenyegetések növekvő veszélye kevésbé a kiberfenyegetések kifinomultabbá válásával függ össze – bár ez így van -, hanem inkább magának az űriparnak a fejlődésével. „Történelmi mennyiségű aktív műhold van Föld körüli pályán, és ezek egyre inkább digitálisan működnek, összekapcsolódnak, és mind a kereskedelmi vállalkozások, mind a nemzetbiztonság szempontjából nélkülözhetetlenek” – írta Ryan Roberts, Carey Miller, Chris Weggeman és Will Burns a Deloitte nemrégiben megjelent jelentésében. „Ez a fejlődés azonban több sérülékenységet is eredményez, és ezeket a rendszereket a rosszindulatú szereplők kibertámadásainak vonzóbb célpontjaivá teheti.
Ugyanakkor az a sebesség, amellyel az űripar fejlődik, megnehezítette az űrközösség számára, hogy a kiberbiztonsági kihívások köré szerveződjön”. Azt is megállapították, hogy e tényezők összefolyása azt jelenti, hogy a világűr egyre inkább összekapcsolódik, összetett, és a bűnözői és geopolitikai entitások egyaránt kihasználható sebezhetőségnek tekintik. Mindegyiket meg fogják vizsgálni, de három kritikus sérülékenységet emelnek ki, amelyek a kibervédelmi válaszlépések sajátos csoportját indokolják, köztük a kiberellenfelek észlelésének és érzékelésének nehézségeit (a robusztus kiberfenyegetés-felderítési képességek hiánya); a vállalatok és kormányok közötti korlátozott együttműködést, amely a fenyegetésekre vonatkozó információk megosztásához és a kockázatok kezeléséhez szükséges; valamint a tervezés általi biztonsági jellemzők elégtelenségét a kiberellátási láncból a végfelhasználókig.
