A politikai deepfake célpontjai, célkitűzései és új taktikái
A deepfake-ek térhódítása jelentős veszélyt jelent a választásokra, a közszereplőkre és a médiára. Az Insikt Group friss kutatása 82 olyan deepfake-et emel ki, amelyek 2023 júliusa és 2024 júliusa között 38 országban közszereplőket céloztak meg. A pénzügyi haszonszerzésre, választási manipulációra, karaktergyilkosságra és a nem konszenzusos pornográfia terjesztésére irányuló deepfake-ek száma egyre nő. E kockázatok elhárítása érdekében a szervezeteknek gyorsan kell cselekedniük, növelniük kell a tudatosságot, és fejlett mesterséges intelligencia-felismerő eszközöket kell alkalmazniuk. Az AI által generált deepfake tartalmak elterjedése átformálja a politikai és dezinformációs tájképet. 2023 júliusa és 2024 júliusa között 38 országban bukkantak fel közszereplőknek álcázott deepfake-ek, amelyek aggodalmat keltettek a választások befolyásolásával, a személyiség rágalmazásával és más kérdésekkel kapcsolatban.
Az említett 82 deepfake-et 38 országban azonosították, amelyek közül 30 országban tartottak választásokat az azonosított tartalom időszaka alatt, vagy 2024-re terveznek választásokat. Politikai személyiségek, államfők, jelöltek és újságírók voltak a célpontok, ami felerősíti a demokratikus folyamatok megzavarásának lehetőségét. Az azonosított deepfake tartalmak elsődleges céljai:
Átverések (26,8%): A deepfake-et gyakran használják pénzügyi csalások népszerűsítésére, kihasználva a választások idején megnövekedett figyelmet. Például olyan prominens személyeknek adják ki magukat a csalók, mint Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Claudia Sheinbaum megválasztott mexikói elnök.
Hamis állítások (25,6%): A deepfake tartalmak gyakran közszereplők nyilatkozatait hamisítják a választók félrevezetése érdekében. Például hamis hangfelvételek kerültek elő, amelyeken Keir Starmer brit miniszterelnök a saját pártját kritizálta, a tajvani Ko Wen-Je pedig hamis vádakat fogalmazott meg.
Választási kampány (15,8%): A politikai pártok egyre gyakrabban használnak deepfake-eket a választói magatartás befolyásolására. Törökország elnöke, Erdoğan egy deepfake-et használt arra, hogy egy ellenzéki vezetőt terrorista csoportokkal hozzon összefüggésbe.
Karaktergyilkosság (10,9%): Olyan személyiségeket, mint ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök, etikátlan viselkedéssel ábrázoltak, ami aláássa a közbizalmat.
Nem beleegyezésen alapuló pornográfia (10,9%): A politikában dolgozó nőket aránytalanul sokan veszik célba deepfake pornográfiával, ami árt a jó hírnévnek és visszatartja a politikai részvételtől.
Számos új taktika jelent meg, amelyek azt mutatják, hogy a deepfake műveletek mennyire kifinomultakká váltak. Többek között hamis bejelentők, audio deepfake, médiumok hamisítása, külföldi vezetők megszemélyesítése vagy családtagok megszemélyesítése.
