Kiberbűnözés mint iparág
A “Cybercrime as an industry: examining the organisational structure of cybercriminals” című tanulmány szerzői 18 holland rendőrségi aktát elemeztek, amelyek különböző alacsony technológiai szintű kiberbűnözői tevékenységeket dokumentálnak. Az információs technológia fejlődése és az internet széles körű elérhetősége növelte a nyereségorientált kiberbűnözés mértékét, amely mára iparosodottá vált. A kiberbűnözés különböző rosszindulatú tevékenységek összességére épül, amelyek közül sok nem igényel fejlett technikai készségeket. Bár világszerte széles körű kutatásokat végeztek a kiberbűnözésről, Kína kiberbűnözési környezete kevésbé van feltárva, annak ellenére, hogy az ország jelentős gazdasági szereplő és sok kiberbűncselekmény helyszíne.
A 2020 és 2022 közötti kínai interjúkra és másodlagos adatokra támaszkodó kutatás a kínai kiberbűnözés iparosodását vizsgálja. A tanulmány feltárja, hogy a kínai kiberbűnözés egy összetett iparággá fejlődött, amely különböző piaci szereplőkből áll, akik egyedi feladatokat végeznek a kiberbűnözési műveletek támogatása érdekében. A kutatás rávilágít olyan kiberbűnöző vállalkozások létezésére is, amelyek szerkezete és működése hasonlít a legitim vállalatokéhoz. Az iparosodás a kiberbűnözést egy “összeszerelő vonal” típusú műveletté alakította, ahol a kiberbűnözők alapvető, monoton és ismétlődő feladatokat végeznek napi szinten.
A kiberbűnözői csoportok gyakran laza, hálózatos szervezeti formában működnek, ahol a tagok különböző szerepeket töltenek be, mint például programozók, adatlopók vagy pénzmosók. A csoportok gyakran használnak alacsony technológiai szintű eszközöket és módszereket, például adathalász e-maileket vagy egyszerű malware-eket, amelyekkel jelentős károkat okozhatnak.
A pénzügyi haszonszerzés a fő motiváció, de egyes esetekben politikai vagy személyes indítékok is szerepet játszhatnak.
A tanulmány rávilágít arra, hogy a kiberbűnözés egyre inkább iparágként működik, ahol a bűnözők specializált szerepeket töltenek be, és együttműködnek a hatékonyság növelése érdekében. Ez a struktúra megnehezíti a bűnüldöző szervek munkáját, mivel a decentralizált hálózatok felderítése és felszámolása kihívást jelent.
A szerzők hangsúlyozzák a nemzetközi együttműködés fontosságát a kiberbűnözés elleni küzdelemben, valamint a megelőző intézkedések és a technológiai fejlesztések szükségességét a bűnözők tevékenységének visszaszorítása érdekében.