EU: tenger alatti kábelek biztonsága
Az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös közleményt adott ki a tengeralatti kábelek biztonságának és ellenálló képességének megerősítéséről. Ez a lépés válasz a kritikus infrastruktúrák, különösen a tengeralatti kábelek elleni növekvő fenyegetésekre és sebezhetőségekre.
A világ tengerfenekén több százezer kilométernyi tengeralatti kábel húzódik, amelyek az internetforgalom és a globális pénzügyi tranzakciók mintegy 99%-át biztosítják. Ezek az infrastruktúrák kulcsfontosságúak az EU gazdasága, biztonsága és digitális transzformációja szempontjából.
Az utóbbi években egyre nőtt az aggodalom amiatt, hogy ellenséges állami és nem állami szereplők szabotázsra vagy hírszerzésre használhatják ezeket a rendszereket.
Az EU célja a zavaró események megelőzése és a tengeralatti kábelinfrastruktúrák fenyegetéseivel szembeni ellenálló képesség növelése. Így az együttműködés szorosabbá tétele a NATO-val és más nemzetközi partnerekkel. Az EU új tengeri védelmi szabványokat vezet be a kulcsfontosságú tengeralatti kábelek esetében. A hálózatbiztonsági irányelv (NIS2) kiterjesztése a tengeralatti kábel-infrastruktúrákra. Az EU támogathatja egy európai tulajdonú kábeltelepítő és -karbantartó flotta létrehozását, hogy csökkentsék a külső országoktól való függőséget. A fenyegetések minél korábbi azonosítása és előrejelzése érdekében az EU fokozni kívánja észlelési kapacitásait. Az Európai Űrügynökséggel (ESA) és a Copernicus programmal együttműködve műholdas megfigyelőrendszert hoznak létre, amely észleli a szokatlan tengeri tevékenységeket a kulcsfontosságú infrastruktúrák közelében. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) és más európai hírszerzési szervek közös adatmegosztási mechanizmusokat hoznak létre a lehetséges fenyegetések felderítésére.
Incidens esetén az EU célja a koordinált válaszadás és a leginkább érintett tagállamokkal való szolidaritás erősítése, különös tekintettel a gyors helyreállítási képességek fejlesztésére. Az EU egy gyors helyreállítási mechanizmust dolgoz ki, amely segíti a tagállamokat a kábelek javításában és alternatív útvonalak biztosításában. Az új szabályozások előírják, hogy az üzemeltetők rendszeresen végezzenek stresszteszteket és vészhelyzeti szimulációkat, hogy felkészüljenek egy esetleges támadásra vagy meghibásodásra.
Az EU növelni kívánja elrettentő képességét, védve a kritikus tengeri infrastruktúrák biztonságát, és felelősségre vonva a rosszindulatú szereplőket, beleértve az úgynevezett árnyékflotta elleni fellépést is. Az EU erőteljesebb szankciós mechanizmusokat vezet be azokkal az állami és nem állami szereplőkkel szemben, akik szándékosan kárt okoznak a kritikus tengeralatti infrastruktúrákban. Az árnyékflotta (Shadow Fleet) elleni fellépés: ezek olyan hajók és tengeralattjárók, amelyeket egyes államok hírszerzési vagy katonai célokra használnak, és amelyek az EU szerint különös figyelmet igényelnek. Új jogszabályi keretek bevezetése az Európai Védelmi és Biztonsági Politika (CSDP) keretében, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy hatékonyabban reagáljon a támadásokra.