Kézikönyv a nemzetközi joggal és a kibertevékenységekkel kapcsolatos nemzeti álláspont kialakításáról
Mivel az államok egyre inkább részt vesznek kibertevékenységekben, egyre inkább előtérbe kerülnek a nemzetközi jog ilyen magatartásokra való alkalmazásának kérdései. Miközben általános egyetértés van abban, hogy a nemzetközi jog a kibertérben is alkalmazandó, a konkrét szabályok és elvek alkalmazási módját illetően eltérnek a vélemények. A vitához számos állam nemzeti álláspontok kibocsátásával járult hozzá: olyan hivatalos nyilatkozatokkal, amelyekben felvázolják jogi nézeteiket a nemzetközi jog kulcsfontosságú aspektusairól a kiberkörnyezetben.
Ez a kézikönyv gyakorlati útmutatást nyújt a nemzeti álláspontjukat kidolgozó vagy felülvizsgáló államok számára. A kézikönyv a 2024-ben Addisz-Abebában, Szingapúrban és Washingtonban tartott regionális kerekasztal-beszélgetéseken részt vevő 46 állam meglátásaira támaszkodik, valamint a projekt keretében végzett kutatásokra. A kézikönyv a meglévő gyakorlatok, a közös kihívások és a stratégiai megfontolások felvázolásával kulcsfontosságú forrást kínál a kormányok, a jogalkalmazók és a politikai döntéshozók számára a nemzetközi jog kibertérben történő alkalmazásával kapcsolatban.
A kézikönyv egy tömör, kétoldalas ellenőrző listát is tartalmaz, amely felvázolja a legfontosabb lépéseket és a legjobb gyakorlatokat.
Kubo Mačák professzor, a projekt vezetője és a kézikönyv egyik társszerzője elmondta: „A nemzetközi jog vonatkozik a kibertevékenységekre, de hogyan? Ez az a kérdés, amellyel ma sok kormányzati jogász küzd. Azért írtuk meg ezt a kézikönyvet, hogy segítsük őket abban, hogy erre a kérdésre koherens és következetes választ kapjanak, miközben a nemzeti érdekeiket és jogi prioritásaikat is tükrözik. Reméljük, hogy egyszerre szolgál majd gyakorlati útmutatóként és inspirációs forrásként az államok számára, amelyek saját jogi megközelítéseiket dolgozzák ki ezen az összetett és gyorsan fejlődő területen.”
Dr. Kasper Ágnes, a CCDCOE jogi osztályának vezetője, aki a projekt társkutatója és a kézikönyv társszerzője is volt, elmondta: „Számos állam kínálja most fel álláspontját és pontosításait a kibertevékenységek jogi határaival kapcsolatban. Ezeket a nemzeti álláspontokat aprólékosan dolgozzák ki, mivel a valós életben is éreztetik hatásukat. Azok az államok, amelyek már kiadtak ilyen dokumentumokat, jól ismerik a nemzetközi jog kibertérben történő alkalmazásának összetettségét, beleértve a kihívások sokaságát, mint például a célok meghatározása, napirendre tűzése, a folyamat megtervezése és koordinálása, a kapacitásépítési lehetőségek megtalálása, és természetesen a tartalom megtárgyalása és a megfelelő formátumról való döntés. Ezt a kézikönyvet gyakorlati segédanyagnak szánjuk, amely strukturált megközelítést kínál a nemzeti álláspontok kidolgozásához vagy felülvizsgálatához”.
A Kézikönyv hangsúlyozza a nemzeti álláspontok – hivatalos nyilatkozatok, amelyekben egy állam kifejti álláspontját a nemzetközi jog kibertevékenységekre való alkalmazásáról – mint a jog tisztázásának, az elszámoltathatóság előmozdításának és az államok közötti bizalomépítés eszközének fontosságát.
A projektet regionális és globális partnerekkel – többek között az Afrikai Unióval, az Amerikai Államok Szervezetével, a Német Szövetségi Köztársaság Külügyminisztériumával és a Szingapúri Nemzeti Egyetem Nemzetközi Jogi Központjával – szoros együttműködésben dolgozták ki.
