Az AI elveszi a munkát! Vagy az adatainkat
A félelem a mesterséges intelligenciától, különösen a munkahelyeket fenyegető hatása miatt, inkább elméleti, hiszen a másik oldalon tömeges munkaerőhiány van – főként a közigazgatásban –, ahol a AI segíthet megoldani a hiányt. A valódi veszély az, hogy az óriás mesterséges intelligencia-modellek – mint a ChatGPT vagy Gemini – már most hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtenek be és dolgoznak fel, weboldalakról, közösségi médiából, adatbázisokból. Ezeket aztán tömören, könnyen érthetően visszaadják – vagyis a személyes információkat könnyen elérhetővé, újra felhasználhatóvá és akár visszakereshetővé teszik.
Míg eddig is digitális óriások gyűjtöttek információkat, a AI-formátum arra alkalmas, hogy még átfogóbb, célzottabb és hatékonyabb tudásbányászatot folytasson – akár promtokból is kiszedhet adatokat, amelyekkel visszakövethetővé válik, ki merre járt, mikor távol volt vagy kiről mit tudunk. A veszély tehát nem a munkahelyek jövője, hanem az egyéni adatok visszaélésének valós lehetősége – ez az, ami jóval konkrétabb és jelen idejű fenyegetés minden felhasználó számára.
Az Incogni AI & LLM Privacy Ranking 2025 jelentése 11 kritérium alapján vizsgálta a legnépszerűbb generatív AI és nagy nyelvi modelleket. Az első helyen a Mistral AI Le Chat került ki, őt követi OpenAI ChatGPT és xAI Grok – ezek a legkevésbé adatérzékenyek, nagyon transzparensek és lehetőséget adnak a promptadatok felhasználásának visszautasítására. Ezzel szemben a Meta AI, Google Gemini és Microsoft Copilot szerepelnek a rangsor alján, amik nem kínálnak kiszállási lehetőséget az adatok betanítási felhasználásából, és kevésbé átláthatók az adatkezelési gyakorlataik. Szinte minden platform használ nyilvánosan elérhető adatokat a modellek betanításához, és sokan használják a felhasználói promptokat is. Különösen fontos, hogy az egyes AI-szolgáltatások adatvédelmi irányelvei különbözőek – egyesek ugyan lehetővé teszik a felhasználói adatok kizárását, mások semmilyen lehetőséget nem kínálnak.