Üzenetküldő alkalmazások korlátozása Oroszországban
Az orosz elnök utasítására Moszkva újabb, széles körű korlátozásokat vezet be a külföldi üzenetküldő alkalmazások használatában. A legcélozhatóbb eszköz a WhatsApp, de az egész rendszer átalakulása számottevően érinti az orosz állami alkalmazottakat is, akik kénytelenek lettek átállni egy állami ellenőrzés alatt álló, potenciálisan tömeges adatgyűjtésre alkalmas platformra.
Az ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZBU) arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására új korlátozások lépnek életbe az ellenséges országokból származó külföldi üzenetküldő alkalmazásokra. A cél egyértelmű: csökkenteni Moszkva függőségét a külföldi platformoktól, és növelni az úgynevezett digitális szuverenitást.
Jellemző módon, a WhatsApp – a Meta tulajdonában lévő üzenetküldő szolgáltatás –, amely eddig elkerülte a korábbi korlátozásokat, most már a tilalom középpontjába kerülhet. Meta-csoport az extremista szervezet kategóriába esik Oroszországban, azonban a WhatsApp hivatalosan még használható volt. Ebben a környezetben az ukrán hírszerzés szerint az egyik legvalószínűbb célpontként tartják számon.
Mivel Putyin határozottan kijelentette, hogy szeptember 1‑ig új korlátozásokat kell bevezetni a külföldi kommunikációs alkalmazásokra Oroszországban, ez idő előtt a hivatalos szervek már most a helyi, államilag bevont platformok használatára kapnak utasítást. A Telegram helyzete továbbra is bizonytalan, bár orosz eredetű, nem teljesen együttműködő, és fennáll annak lehetősége, hogy később ugyancsak korlátozások alá kerül.
Különösen fontos strukturális változás, hogy az orosz tisztviselők kötelezően átálltak a Max nevű, VK-hoz kötődő, állami felügyelet alatt működő platformra. A hírszerzés szerint a Max teljes hozzáférést kap a mikrofonhoz, kamerához, névjegyekhez, geolokációhoz és fájlokhoz, és az adatokat automatikusan továbbítja a titkosszolgálatok által felügyelt szerverekre – olyan engedélyeket igényel, amelyek gyakorlatilag malware-okra emlékeztetnek.
Ez a technológiai átállás szilárd részét képezi Moszkva digitális szuverenitásra törekvő stratégiájának, mely nem pusztán technológiai döntés – hanem politikai intézkedés is, amely elősegíti az állami ellenőrzést az információ felett, és jelentősen csökkenti a külföldi, főként nyugati technológiák térnyerését
