WhoFi: új biometrikus dimenzió
Olasz kutatók egy teljesen új megközelítést dolgoztak ki arra, hogyan lehet egyénre lebontott biometrikus lenyomatot alkotni pusztán a test és a Wi‑Fi-jelek közötti dinamikus interakciók alapján. A módszer, melyet WhoFi-nek neveztek el, a Wi‑Fi csatorna jellemzőinek analízisével hoz létre egy olyan biometriát, amely nemcsak állandó, hanem valós időben mérhető, és alkalmas a személyek azonosítására több helyszínen is – még akkor is, ha nem viselnek telefont.
Az elképzelés a Wi‑Fi jelek amplitúdó‑ és fázisváltozásain alapul, melyeket a test és a környezet módosít. A jellegzetes mintázatokat mélytanuló hálózatok dolgozzák fel – az olasz csapat transformer‑alapú architektúrát alkalmazott –, és 95,5 %-os pontosságot értek el a NTU‑Fi adatbázison. Ez az arány jóval magasabb, mint az EyeFi rendszer korábbi 75 %-os eredménye.
A WhoFi megközelítés azért jelentős áttörés, mert fényviszonyoktól és látótól is független, képes falakon keresztül azonosítani kitartott biometrikus mintákat – hirdetve magát, mint adatvédelem szempontjából előnyösebb, mégis kiválóan detektálható re‑azonosító technológiát. Mindez különösen felkelti az adatvédelmi szakértők érdeklődését, mivel új utat nyit az érzékelésben és megfigyelésben, a testtel együtt kölcsönhatásban lévő Wi‑Fi hálózatok biometrikus mintát szolgáltatnak.
A WhoFi nevű technológia létjogosultsága és kockázata abban rejlik, hogy bár nem azonosítja a személy nevén vagy arcán keresztül, mégis lehetővé teszi, hogy ismét felismerjük ugyanazt az embert különböző helyszíneken pusztán a Wi‑Fi‑interferencia alapján. Ezért mindent készen kell állni, a jogalkotók, szabályozók, technológusok és adatvédelmi szakemberek számára is új kihívás jelent, hogy miként kezeljük a Wi‑Fi‑jel biometrikus használatát.
