Kihívások a kritikus infrastruktúrákban
Hollandia terrorizmus-ellenes védelemért és biztonságért felelős nemzeti koordinátora (NCTV) közzétette a fenntartható kihívások a kritikus infrastruktúrákban jelentését, amely a holland és európai kritikus infrastruktúrák kiszolgáltatottságát vizsgálja. A dokumentum részletesen bemutatja azokat a tényezőket, amelyek komoly és összetett fenyegetést jelentenek az energia-, internet-, víz- és fizetési rendszerek zavartalan működésére. A jelentés kiemeli, hogy a többszintű kockázatok – geopolitikai feszültségek, klímaváltozás, emberi hibák és technológiai függőségek – együttesen növelik a nemzeti biztonság sebezhetőségét.
A NCTV profilja szerint négy fő kategóriába sorolhatóak a kritikus fenyegetések, a vitális folyamatok önmagukban bekövetkező meghibásodása, szándékos szabotázs – akár állami, akár bűnözői szándékból –, természetes katasztrófák (árvíz, extrém időjárás), valamint politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai trendek, melyek mindegyike mélyreható következményekhez vezethet. Példaként említik a CrowdStrike szoftverfrissítésének hibáját, amely világszerte szolgáltatáskiesést okozott, illetve az Eindhoven repülőtéren történt idő-szinkronizációs rendszerhiba miatti teljes hálózati lefagyást – amelyek jól szemléltetik, hogyan vezethet egy technikai vagy emberi hiba a pillangóhatáshoz az egész infrastruktúrában.
A tanulmány külön hangsúlyt fektet a szándékos támadások növekvő szerepére, az állami szereplők egyre gyakrabban alkalmaznak hibrid stratégiákat, ahol a kibertámadásokat fizikai sabotázzsal, gazdasági nyomással vagy dezinformációs kampányokkal egészítik ki. Ez az új típusú fenyegetés mélyebb természettel bír, mint a korábbi egyetlen vektorú támadások. A vitális rendszerek összekapcsoltsága miatt egy területen bekövetkezett zavarnak láncreakciós hatása lehet más kritikus szolgáltatásokra is – például áramkimaradás befolyásolhatja az internetelérést, ami alapjaiban rongálhatja a fizetési rendszereket és a kórházak működését.
Az NCTV és más állami szervezetek arra ösztönzik a hatóságokat és kritikus rendszerek üzemeltetőit, hogy állítsák fel, folyamatosan aktualizálják és elemezzék a valós veszélyeket, hajtsanak végre rendszeres éberségi gyakorlatokat, és építsenek ki szoros együttműködést a magánszektorral a betanított veszély-érzékelés, reagálás és helyreállítás érdekében
