A NATO új költségvetési célja az IT ipart is erősítheti

A 2025-ös hágai NATO-csúcstalálkozón a tagállamok történelmi jelentőségű döntést hoztak: 2035-ig évente a GDP 5%-át kötelezően védelmi kiadásokra fordítják, amelyből 3,5% fegyverekre és haderőre, míg újdonságként 1,5%-ot a kiberbiztonságra és más biztonsággal kapcsolatos infrastruktúrára fektetnek be. Ez jelentős emelés a korábbi 2%-os irányelvhez képest, és tükrözi a modern hadviselés új természetét, amelyben a kibertér kiemelt jelentőségű hadszíntérré vált. A döntés következményeként felértékelődnek az olyan megoldások, mint a sérülékenység-kezelő platformok, incidenskezelési szolgáltatások, valamint a biztonságos szoftverfejlesztés (secure-by-design).

A NATO új megközelítése nem csupán katonai kiadásokat jelent, hanem a nemzetbiztonság teljes újragondolását. A kiberbiztonság immár nem kiegészítő, hanem alapvető része a kollektív védelemnek, különösen az ukrajnai háború tanulságai fényében, ahol digitális támadások – mint például wiper malware vagy phishing kampányok – kulcsszerepet játszottak a katonai műveletek mellett. Az új 1,5%-os költségvetési allokáció lehetőséget teremt az alapvető hálózati infrastruktúra megerősítésére, szuverén felhőmegoldások fejlesztésére, valamint a hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képesség növelésére. A döntés emellett fokozott köz- és magánszféra együttműködést (PPP) is generál, mivel a kritikus infrastruktúra 80%-a magántulajdonban van.

Ugyanakkor a megvalósítás előtt kihívások is állnak. Egyes tagállamok, mint például Spanyolország, ellenállnak az 5%-os célkitűzésnek, míg a technológiai szuverenitás igénye feszültséget okoz, mivel fennáll a veszélye, hogy az új források elsősorban amerikai cégeket erősítenek. A NATO éves jelentéstételi kötelezettségeket ír elő, de egyelőre nem világos, hogy ez a teljes 5%-os keretet vagy csak a hagyományos védelmi kiadásokat érinti-e. A stratégiai újrapozicionálás lehetőségeket teremt azon IT és kiberbiztonsági szolgáltatók számára, akik hajlandóak alkalmazkodni a katonai szektor komplex elvárásaihoz, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a szuverén felhőplatformokra és a kettős felhasználású innovációkra.

(forrás)