Hogyan áramlik ki rengeteg személyes adat Európából
Az Incogni blog friss kutatása rávilágít arra, hogy a legnépszerűbb, külföldi tulajdonban lévő mobilalkalmazások – köztük a TikTok, a Meta szolgáltatásai (Messenger, Threads, Instagram), illetve az amerikai streaming platformok – Európa-szerte hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtenek és osztanak meg. A vizsgálat szerint az amerikai és kínai cégek dominálják az uniós piacon a letöltési listákat, miközben az általuk kezelt adatok gyakran érzékeny kategóriákat is érintenek: pontos földrajzi helyadatokat, kapcsolati listákat, fizetési információkat, sőt politikai vagy vallási nézeteket is. Bár az EU adatvédelmi szabályozása (GDPR) világelsőnek számít, a külföldi alkalmazások sok esetben szürke zónákban működnek, és az adatáramlás harmadik országokba – különösen Kínába és az Egyesült Államokba – komoly kockázatot jelent.
Magyarországon a legnépszerűbb külföldi applikációk az elmúlt évben a TikTok, a Messenger és a Threads voltak. A kutatás szerint ezek az alkalmazások átlagosan 32,7 adatpontot gyűjtenek a felhasználóktól, ebből több mint ötöt harmadik felekkel is megosztanak. A Messenger és a Threads különösen adatéhesnek bizonyultak: mindkettő 37 féle információt gyűjt, köztük olyan érzékeny adatokat is, mint a pontos földrajzi hely, politikai vagy vallási nézetek, szexuális orientáció, fizetési előzmények és egészségügyi adatok. A TikTok valamivel kevesebb, 24 adatpontot kezel, de ezek között megtalálhatók személyes és pénzügyi adatok, valamint a felhasználói tartalmak is. Az adatok nagy része reklámcélokra kerül felhasználásra, a Meta alkalmazások esetében a kutatás 224 különböző adatfelhasználási célt azonosított.
A tanulmány szerint Magyarország sem kivétel a többi európai országhoz képest: a külföldi kézben lévő applikációk széles körben hozzáférnek a magyar felhasználók legérzékenyebb információihoz is. Ez hosszú távon további adatvédelmi kérdéseket is felvet, hiszen a begyűjtött adatokhoz olyan országok hatóságai is hozzáférhetnek, amelyekben a felhasználók jogai jóval gyengébb védelem alatt állnak, mint az EU-ban.
(forrás)