A dezinformáció elleni küzdelem az euroatlanti térségben
Oroszország 2013–2014-ben megújította információs agresszióját a Revolution of Dignity-vel és a Krím annektálásával kapcsolatban, ami fokozott igényt teremtett az euroatlanti térségben az ellenintézkedésekre. A Hybrid CoE kutatása bemutatja a Hybrid CoE résztvevő államai, az EU és a NATO számára kiküldött kérdőív eredményeit, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze a dezinformáció elleni eszközöket és szabályokat.
Bár az euroatlanti térségben számos hatékony dezinformációellenes intézkedés van érvényben, a válaszok azt mutatják, hogy az EU és a NATO országainak számos szakembere úgy véli, hogy dezinformációellenes munkájukhoz nem állnak rendelkezésre megfelelő források. Ezenkívül úgy tűnik, hogy hiányzik a hatóságok és a nem kormányzati szektor közötti együttműködés. Bár számos ország alkalmaz olyan eszközöket, amelyek célja a dezinformációval kapcsolatos tudatosság növelése, kevesebbet intézkedés van az elkövetők korlátozására vagy büntetésére.
A Hybrid CoE elemzése rámutat, hogy néhány ország innovatív eszközöket alkalmaz a dezinformáció elleni küzdelemben, ami inspirációt jelenthet a többi ország számára. A jelentés példákat és esettanulmányokat is tartalmaz.
Az elemzés bemutatja a Four Lines of Defence keretrendszerét, amit 2019-ben vezettek be, és az azt követő években dolgozták ki részletesen. A keretrendszer négy intézkedéscsoportot határoz meg a dezinformáció elleni küzdelemre.
1. vonal: felderítés, nyomon követés, dokumentálás. Ennek a vonalnak a célja a situational awareness megszerzése. A teljes körű adatgyűjtésre összpontosít: felderíti, nyomon követi és dokumentálja a dezinformációs kampányokat, azok üzeneteit és narratíváit, valamint csatornáit. Ez a vonal magában foglalja a dezinformációs kampányok hatásának, a célközönség számának, a kampányok hatókörének és meggyőző erejének, valamint az egyes kampányok fenyegetettségi szintjének mérését is. Az első reakció (általában a gyors cáfolat) szintén része ennek a vonalnak, mivel azokban az országokban, ahol a legkitartóbb és legfolyamatosabb dezinformációs kampányok folynak, a kiterjedt figyelemmel kísérést elsősorban a gyors reagálás érdekében végzik.
2. vonal: tudatosságnövelés. A hangsúly a dezinformációs kampányokkal kapcsolatos tudatosságnövelésen, a közönség figyelmeztetésén van, többek között a kampányok üzeneteiről, narratíváiról, céljairól, csatornáiról és hatásairól. Míg az első vonalon a cél a lehető legtöbb információ összegyűjtése, a második vonalon a hangsúly a lehető legszélesebb közönség körében történő terjesztésre és a fenyegetésre való felkészítésre helyeződik.
3. vonal: a gyengeségek kijavítása és megelőzése. Ezek az ellenintézkedések az információs ökoszisztéma azon szisztematikus gyengeségeinek kijavítására és megelőzésére összpontosítanak, amelyeket a dezinformációval foglalkozók kihasználnak. Ezek lehetnek az alacsony szintű médiatudatosság, az intézményekbe, és különösen azok dezinformáció elleni képességeibe vetett általános bizalomhiány, a közösségi média környezete, valamint a hagyományos média gyenge pozíciója.
4. vonal: a tettesek korlátozása és/vagy büntetése. Míg az előző intézkedéscsoportok az információs agresszió célpontjaira és azok dezinformációval szembeni ellenálló képességének javítására összpontosítanak, a negyedik intézkedéssor célja, hogy valamit tegyenek az agresszorokkal – például korlátozzák képességeiket, szükség esetén büntessék őket, és visszatartsák őket a jövőbeli agressziótól. Ez magában foglalja a soft intézkedéseket, mint például a nyilvános megszégyenítés, de a már meglévő jogszabályok alkalmazásától kezdve a dezinformáció mögött álló legagresszívabb szereplők és csatornák szankcionálásáig terjedő, határozottabb megközelítéseket is magába foglalja.
