Blokkolt és megkerült cenzúra és vasfüggöny
A CEPA jelentése szerint Oroszország információs térben folytatott szigorú szűrése és cenzúrája ellenére milliók találnak utat a világ felé — a helyzet jól rávilágít arra, hogy a rezsim digitális vasfüggönye fölött sokkal kaotikusabb és kreatívabb alternatív hálózat épül, mint azt Moszkva valaha remélte. A tavalyi évhez képest 2025 első négy hónapjában a cenzor hatóság, Roskomnadzor több mint 12 600 olyan tartalmat blokkolt, amelyek VPN-szolgáltatások reklámozására irányultak — ez több mint duplája az egész 2024-es számnak.
Ezzel párhuzamosan a hatóságok nem csupán egyes weboldalakra irányuló blokkolásokat hajtanak végre, hanem az internet szerkezetét alakítják át, 2025 májusa óta megszaporodtak a mobil-internet leállítások, amelyek sokszor napokra, hetekre kiterjednek — nemcsak a határvidékeken vagy front közeli régiókban, hanem olyan területeken is, amelyek messze vannak a konfliktus zónáitól. Ez az internet-szigetekké formált orosz földrajz egyben lehetetlenné teszi az állampolgári kommunikációt és információhoz jutást a tiltott tartalmakhoz való hozzáférés céljából.
Ugyanakkor a tiltások visszahúzódásokat és visszaéléseket szülnek, a blokkolt protokollok és szolgáltatások — köztük a népszerű VPN-megoldások, például az OpenVPN, IKEv2 vagy WireGuard — célzott szűrése új technikai megoldásokat szül. Az orosz felhasználók — akár magánszemélyek, fejlesztők vagy kis-vállalkozók — egyre kreatívabb módszereket fejlesztenek ki, forgalom elterelés, titkosított csatornák, protokoll-obfuszkáció, alternatív protokollok, valamint anisztikus hálózati viselkedés. Ez a macska-egér játék nem ritkán globális diaszpóra-közösségek és külföldi szerverek bevonásával zajlik.
Míg a hivatalos cenzor hatóságok statisztikái szerint százezres blokkolt tartalmakról van szó, a valóságban rendkívül jól kiépített, decentralizált információ-átjárók működnek a felhasználók — akár magánszemélyek — oldalán. Ez nem csupán információs ellenállás, egy tágabb, kevéssé felderíthető, technikailag komplex ellen-internet protokollja alakul ki, amely megnehezíti a hatóságok dolgát — az izolációra, blokkolásra, leállításra épülő modell így háttérbe szorul.
A helyzet azért is súlyos, mert az állami nyomás nem csökken, 2025-ben megszigorodtak a törvények, amelyek nem csak a tiltott tartalmak terjesztését, hanem a hozzáférést is büntetik – különösen olyan eszközöket, mint a VPN-ek használata vagy reklámozása. A fenyegetés így egyszerre technikai, jogi és társadalmi, sokan kiszolgáltatottá válhatnak, és az információhoz jutás egyenlővé válik a kockázatokkal.
Ez az állapot — cenzúra, blokkolás, leállítás, de ugyanakkor folyamatos ellenállás és kreatív kikerülés — jól tükrözi, hogy Oroszország digitális térben sem monolitikusan zárt, sem pedig totálisan nyílt állapotba nem került. A valóság e kettő között, egy aszimmetrikus, patchwork-internetben zajlik, amely részben az állami kontrollhoz, részben a technikai improvizációhoz, részben pedig az állampolgárok akarathoz kötődik.
Az Európai Politikai Elemző Központ (CEPA) szerint bár a hatóságok egyre nagyobb pénzeket és jogköröket tolnak be a cenzúra fenntartásába, az orosz internethasználók és a globális technológiai közösség folyamatosan visszanyomják ezeket, az információ szabadsága és hozzáférhetősége — még ha töredékesen is — tovább él.
