Várható trendek 2026-ban
A németországi Link11, amely web-infrastruktúra-biztonsági megoldásokat kínál, új elemzésében kiemelte, hogy a kibervédelmi környezet 2026-ra jelentősen átalakul, részben a geopolitikai feszültségek, részben a technológiai fejlődés, köztük a mesterséges intelligencia gyors terjedése miatt. Az Insightot a saját European Cyber Report adatai, valamint külső iparági mutatók, például a PwC Global Digital Trust Insights 2026 elemzése támasztja alá, amelyek szerint a geopolitikai bizonytalanság az egyik legerősebb tényezővé vált, ami a vállalatok és szervezetek növekvő beruházásait a kiberbiztonságba indokolja. Ugyanakkor sok szervezet továbbra sem fektet elegendő forrást a proaktív intézkedésekbe, mint a folyamatos monitorozás, tesztelés és hardening, ami komoly védelmi réseket eredményez.
Az első trend szerint a DDoS-támadások 2026-ban nem csupán szolgáltatáskimaradást okozó eszközök lesznek, hanem egyre inkább elterelő taktikaként szolgálnak, amely alatt a támadók más, rejtettebb kompromittálást hajtanak végre. Ezzel párhuzamosan az API-első architektúrák növekvő száma miatt a hibás vagy nem kellően dokumentált API-felületek új támadási felületet jelentenek, amelyeket a rosszindulatú szereplők automatizált módon céloznak.
A harmadik kulcsfontosságú változás a WAAP (Web Application and API Protection) platformok térnyerése a korábban elkülönült web-biztonsági eszközök helyett. Az összetett támadások ellen már nem elegendőek a külön-külön használt tűzfalak, DDoS-szűrők vagy bot-menedzsment megoldások, a kombinált és jel-korrelációra épülő rendszerek képesek hatékonyabban felismerni és blokkolni a több rétegű támadásokat.
A negyedik trend az AI-vezérelt DDoS-védelmet emeli ki kulcsfontosságú technológiaként. A hatalmas IoT botnetek és automatizált infrastruktúrák olyan forgalmi mintákat hoznak létre, amelyeket a hagyományos, szabályalapú elhárítás nem tud hatékonyan kezelni. A 2026-ra várt védelemben az AI és viselkedéselemzés szerepe kulcsfontosságú lesz, mivel ezek képesek valós időben, automatikusan megkülönböztetni a valós forgalmat a támadástól és másodpercek tört része alatt reagálni.
Végül az ötödik trend a szabályozói nyomás erősödése, amelyet olyan jogi keretek, mint az NIS2 és a DORA jelentenek. Ezek az előírások szigorúbb követelményeket támasztanak a gyors incidensjelentésre, a beszállítói lánc biztonságára és a szoftverek Secure-by-Design megközelítésére. A megfelelőségi elvárások nemcsak technikai kérdéssé teszik a védelmet, hanem stratégiai, szervezeti kötelezettséggé is, amely átfogóbb, integrált kiberbiztonsági stratégiát igényel.
A Link11 előrejelzés szerint 2026-ban a támadási taktikák kifinomultsága, a felületnövekedés (API-k, web-szolgáltatások), az integrált védelmi platformok, az AI-alapú automatikus reagálás, és a szabályozói környezet szigorodása együtt fogja formálni az európai szervezetek védekezési stratégiáit. Ezek a trendek nem csupán technikai újdonságok, hanem arra is rámutatnak, hogy a kiberbiztonsági stratégia összehangolt, előretekintő és AI-támogatott megközelítést igényel a jövőben.
