Dán vádak Oroszország ellen
Dánia komoly diplomáciai lépéseket tett Oroszország ellen, miután a dán védelmi hírszerzés, a DDIS nyilvánosságra hozta, hogy orosz állami háttérrel rendelkező hackercsoportok állnak egy 2024-es vízellátó rendszer elleni kibertámadás és a 2025 novemberi helyi és regionális választások előtti DDoS-támadások sorozata mögött. A támadások célja a dán társadalom biztonságérzetének megingatása és az Ukrajna mellett kiálló országok megbüntetése volt, állítja a hírszerzés.
A DDIS szerint a Z-Pentest nevű csoport felelős a vízellátó rendszer ellen 2024-ben elkövetett pusztító támadásért, míg a NoName057(16) csoport áll a választások előtt, 2025 novemberében lezajlott DDoS-támadások mögött, amelyek kifogástalanul működő kormányzati és közszolgáltatási weboldalokat akartak leállítani. A támadások sorozata miatt Dánia hivatalosan idézte be az orosz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen a moszkvai kormánytól.
A dán védelmi miniszter, Troels Lund Poulsen kijelentette, hogy teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy Oroszország ilyen hibrid támadásokat hajt végre Dánia ellen. A dán hatóságok szerint ez a lépés része Oroszország nyugat-ellenes hibrid háborújának, amelynek célja a bizalmatlanság keltése és az Ukrajnát támogató országok megfélemlítése. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Németország is hasonló lépéseket tett az utóbbi időben, miután orosz kibertámadások és dezinformációs kampányok céltáblájává vált az ország légiforgalmi irányítási rendszere és a 2025 februári szövetségi választások előtti időszak.
A dán eset különösen aggasztó, mert a vízellátó rendszer elleni támadás nem csak digitális zavarokat okozott, hanem fizikai károkat is, a víznyomás manipulálása miatt több csőszakadás történt a főváros közelében. Ez a támadás és a választások előtt elkövetett DDoS-akciók együttesen mutatják, hogy Oroszország egyre inkább a kritikus infrastruktúra és a demokratikus folyamatok ellen irányulnak a nyugati országokban. A dán kormány mostantól szigorúbb védekezési stratégiák kidolgozásán dolgozik, és szorosabb együttműködést keres az EU-partnerekkel a jövőbeli kiberfenyegetések elhárítása érdekében.
A Dán Védelmi Hírszerzés (DDIS) 2025-ös éves kockázatelemzése szerint Dánia és a hozzá tartozó területek a hidegháború óta a legsúlyosabb és legkomplexebb biztonsági kihívásokkal néznek szembe. A dokumentum átfogó képet ad arról, hogy a külső feltételek milyen mértékben befolyásolják a dán királyság biztonságát és érdekeit, kiemelve, hogy a jelenlegi fenyegetési környezet rendkívüli kihívásokat jelent a nemzet számára.
A jelentés főbb megállapításai szerint a kiberbiztonsági fenyegetések és a hibrid háború eszközei – mint például a kibertámadások, a dezinformáció és az infrastruktúra elleni beavatkozások – egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Különösen aggasztó, hogy Oroszország és más állami szereplők aktívan használják ezeket az eszközöket a nyugati országok destabilizálására, a társadalmi bizalom megingatására és az Ukrajnát támogató országok megfélemlítésére. A DDIS kiemeli, hogy a kritikus infrastruktúra – mint például az energiaellátás, a vízellátó rendszerek és a választási folyamatok – egyre gyakrabban kerül célpontba, és ez hosszú távon komoly kockázatot jelent a társadalom és a gazdaság számára.
A jelentés szerint a jövőben várható, hogy a kiberfenyegetések tovább növekednek, és egyre összetettebbé válnak, különösen az AI és a gépi tanulás eszközeinek elterjedésével. A DDIS hangsúlyozza, hogy a kibervédelem nemcsak technikai, hanem stratégiai kérdés is, a kormányzatoknak és a vállalatoknak egyaránt aktívabb és előrelátóbb védekezési stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a fenyegetésekkel. A jelentés azt is jelez, hogy a nemzetközi együttműködés és az információcserélés kulcsfontosságú a kiberbiztonság erősítésében, és hogy Dánia is aktívan részt vesz az európai és NATO-s partnerével folytatott közös védekezési törekvésekben.
