Bio-dronok
Egy orosz neurotechnológiai startup, a Neiry Group azt állítja, hogy olyan galamb biodronokat fejlesztett ki, amelyekbe neuronális implantátumokat ültetnek, és így elvileg képesek lehetnek a madarak mozgását távolról befolyásolni, miközben kis kamerákat és vezérlőelektronikát viselnek a hátukon. A cég szerint ezek az élő drónok hosszabb repülési időre és nagyobb hatótávolságra képesek, mint a hagyományos UAV-ok, és alkalmasak lehetnek például infrastruktúra-megfigyelésre vagy keresés-mentésre, sőt, azt is hangsúlyozzák, hogy akár 400 km-t is képesek repülni egy nap alatt a madarak akkumulátor nélkül. Ugyanakkor a fejlesztés tudományos bizonyítékok nélkül maradt, és a szakértők inkább szkeptikusak, mondván, hogy az emberi vezérlés ilyen szinten történő megvalósítása technológiailag és etikai szempontból is komoly kérdéseket vet fel. A projekt mögött ráadásul olyan tudományos háttér is felmerül, amely kapcsolódik állami támogatásokhoz és magas szintű kutatóintézetekhez, köztük Vladimir Putin lányának kapcsolataihoz köthető AI-intézetet is, ami tovább növeli az érdeklődést és a kételyeket egyaránt.
A T-Invariant, ami egy egy független tudományos és újságírói platform, amelyet Oroszországból kivándorolt tudósok és újságírók alapítottak, riportja részletesen feltárja, hogyan vonnak be gazdasági és tudományos szereplőket, valamint orosz kutatóintézeti kapcsolatokat ebbe az élő drón technológiába, ami egyesek szerint részben a Russkiy Mir narratívához és a neurotechnológiai versenyhez illeszkedik. A beszámoló szerint nem csupán galambokról van szó, hanem egy nagyobb stratégiai ambícióról, amelyet egyrészt civil célokra hirdetnek, ipari létesítmények és környezetfigyelés, másrészt olyan tudományos potenciált is sugall, amelynek katonai vagy felderítési alkalmazásai is elképzelhetőek. A technológia fejlesztése mögött álló szereplők közül néhány olyan tudós és intézet, amelyhez politikailag beágyazott támogatások és magas presztízs is kapcsolódik, ami tovább növeli a történet különös, határterületi jellegét.
