Németország orosz kiberfenyegetésekre figyelmeztet az előrehozott választások előtt

Editors' Pick

Németországnak fel kell készülnie az esetleges kiberbiztonsági fenyegetésekre a közelgő szövetségi választások előtt – közölte 2024. november 12-én a német belügyminiszter. „Meg kell védenünk a demokráciánkat a digitális térben” – mondta Nancy Faeser. „Különösen fel kell készülnünk az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a hackertámadások, a manipuláció és a dezinformáció.” Faeser kiemelte az Oroszországból származó fenyegetéseket. Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután Olaf Scholz kancellár hárompárti koalíciója a múlt héten megbukott. A választás időpontja kompromisszumos megoldás az ellenzéki konzervatívok (akik a januári szavazást támogatták) és Scholz között (aki március közepe mellett érvelt). A belügyminisztérium arról számolt be, hogy bár az európai uniós és a tartományi választások idején nem történt jelentős kiberbiztonsági incidens Németországon belül, az ország fokozott éberséget tanúsít a közelgő választások előtt. „A kiberbiztonsági helyzet továbbra is feszült. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a támadásokkal szembeni ellenállóképesség növekszik” – mondta Faeser.

Faeser megjegyzései egybeesnek a német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) november 12-én közzétett jelentésével, amely szerint a német rendszereket célzó rosszindulatú szoftverváltozatok száma 26%-kal nőtt az elmúlt évben. A kutatók legalább 22 olyan, államilag támogatott hackercsoportot azonosítottak, amelyek kiberkémkedést folytatnak a német hatóságok és magánvállalkozások ellen. A Kínához köthető APT15 és az Oroszországhoz köthető APT29 például elsősorban kormányzati szolgáltatásokat vesz célba, míg az észak-koreai APT43 kutatási és oktatási intézményekre, valamint fegyver- és lőszergyártókra összpontosít. A jelentés szerint az idei év első felében megduplázódott az elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadások száma. Ezeket a támadásokat stratégiailag arra használják, hogy „elbizonytalanítsák az embereket vagy propagandahatást érjenek el a nemzetközi konfliktusokban” – állapította meg a BSI.

Forrás