A kognitív hadviselés aspektusai – folyóirat
A Defence Horizon Journal egy szakmai és tudományos folyóirat, amely geopolitikai, jogi, biztonság- és védelempolitikai, béke- és konfliktustanulmányokkal, alkalmazott hadtudományokkal, valamint a fegyvertechnológia fejlődésével foglalkozó esszéket, jelentéseket és elemzéseket közöl. A folyóirat célja, hogy tájékoztassa az olvasókat az említett témákhoz kapcsolódó eljárásokról és azok trendjeiről. A The Defence Horizon Journal 2024. decemberi különkiadása az európai Hybrid CoE (The European Centre of Excellence for Countering Hybrid Threats) együttműködésével készült, és a Hybrid CoE által 2024 áprilisában Helsinkiben (Finnország) megrendezett Cyber/Hybrid Symposiumra készített anyagok összefoglalóját tartalmazza.
A demokratikus és a tekintélyelvű államok közötti geopolitikai konfrontáció egyre fokozódik, amelyekben az új technológiák jelentős szerepet játszanak. Az államok gazdasági erőforrásainak egyik legfontosabb tényezőjeként a technológiai eszközök és képességek mindig is fontos szerepet játszottak a globális erőegyensúlyban. Hatalmi erőforrásként betöltött szerepük mára megsokszorozódott a bomlasztó modern technológiák korlátlan potenciálja és a mai technológiai verseny gyors üteme miatt. Az államok gazdasági és politikai rendszerei közötti alapvető különbségek jelentősen befolyásolják ennek a versenynek a kereteit. A modern technológiák azonban kulcsszerepet játszanak a nagyhatalmak közötti geopolitikai versenyben, amelyben globális hatalmi pozíciójuk mellett politikai-katonai pozícióik és erőforrásaik is kockán forognak.
A modern technológiák kulcsfontosságú eszközt jelentenek ezekben a harcokban, amelyekben a demokratikus államok kormányzati struktúrái, a széles körű társadalmi kohézió és a demokratikus intézményekbe és gyakorlatokba vetett bizalom a célpont. Ez a harc nagyrészt a kognitív és információs területen zajlik, ahol az emberi gondolkodás struktúráinak és a mentális dimenziónak a befolyásolására való képesség fontos hatalmi erőforrássá válik.
A kognitív fölényért folytatott harcban a modern technológia korlátlan potenciálját az információ, a tudás és a diszkurzív struktúrák irányítására és manipulálására használják fel. A kognitív fölény egyúttal egy kormányzási modell fölényének fenntartására és a konkurens modell legitimitásának csökkentésére irányuló képességgel is összefügg. A jelenlegi geopolitikai konfrontációban ez azt jelenti, hogy a tekintélyelvű rendszerek képesek csalódást és bizalmatlanságot táplálni a demokratikus modellt illetően, annak megújulási és a változó társadalmi feltételekhez való alkalmazkodási lehetőségeivel kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy képesek megkérdőjelezni a demokratikus modell alapjait.
Az államok közötti kiélezett geopolitikai versennyel párhuzamosan a technológia és a tudás, amelyek korábban a társadalmi fejlődés szilárd alapjainak tűntek, egyre inkább a bizonytalanság és a fenyegetések forrásává válnak. A modern diszruptív technológiák felerősítik a technológiafüggő társadalmak kockázatait, a rendszerek összekapcsolódásának a kockázatait. Az adatbiztonsági kockázatok megsokszorozódnak a kvantumtechnológiákhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képességek miatt. A modern technológia egy megosztó erővé válik a kvázi nyertes és vesztes felek között. A technológiai vívmányok legfőbb haszonélvezői még inkább eltávolodnak a hátrányban lévő felektől. Ez a megosztottság erősíti a társadalmi polarizációt és a társadalmi kohézió hiányát.
A folyóiratban megjelent anyagok a következő témákra keresik a választ:
- Hogyan lehet alkalmazni a katonai hatalmi eszközt a kognitív hadviseléssel szemben?
- Hogyan lehet megvédeni a kritikus kommunikációs infrastruktúrát a kibertámadásoktól és a mesterséges intelligenciával támogatott fenyegetésektől, különösen az ukrajnai háború során feltárt sérülékenységek fényében?
- Hogyan lehet felderíteni, nyomon követni és elhárítani a hibrid információs befolyásoló műveleteket?
- Használhatják-e az államok a jogi kétértelműséget hatalmi eszközként nemzeti érdekeik előmozdítására?
- Hogyan értelmezhetők az orosz kiberműveletek a hibrid műveletek részeként?
- Hogyan szolgálhatja a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia a demokratikus értékeket és az emberi jogokat a kognitív fenyegetések támogatásában?
- Hogyan fognak fejlődni az új, diszruptív kibertechnológiákon alapuló kiberfenyegetések?
