Európa védelmének jövője – Joint White Paper for European Defence Readiness 2030
Az Európai Uniót földrajzi elhelyezkedése, sőt történelme is sebezhetővé teszi a tágabb európai szomszédságában jelentkező bizonyos típusú kihívásokkal szemben. Az Észak-Afrikához és a Közel-Kelethez való közelség miatt a háborúk, a migráció és az éghajlatváltozás hatással van Európára is. Északon az Északi-sarkvidék a geopolitikai verseny új színterévé vált. Az Atlanti-óceán túloldalán az Egyesült Államok – amely hagyományosan erős szövetséges – világosan kijelentette, hogy úgy véli, túlvállalta magát Európában. A különböző típusú biztonsági fenyegetések széles skálája jelen van napjainkban, amelyek egyre inkább összekapcsolódnak és egyre gyakoribbak. Ezek közé tartozik a terrorizmus és az erőszakos szélsőséges cselekmények, a hibrid műveletek, a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok és a rosszindulatú kibertevékenységek. Egyre több bizonyíték van az említett tevékenységek mögött álló csoportok és az állami szereplők közötti kapcsolatokra, amelyeket a határokat könnyen átlépő új technológiák tesznek lehetővé.
A növekvő hibrid fenyegetések közé tartoznak a kibertámadások, a szabotázs, a globális navigációs és műholdas rendszerekbe való beavatkozás, a dezinformációs kampányok, a politikai és ipari kémkedés, valamint a migráció fegyverként való felhasználása. A Balti- és a Fekete-tengeren egyre több szabotázst követnek el. A tengeri tevékenységek és a kapcsolódó forgalom, valamint a kritikus tenger alatti infrastruktúrák veszélyben vannak. Európa légi és űrbeli cselekvési szabadsága is egyre nagyobb veszélyben van. A geopolitikai rivalizálás nemcsak új fegyverkezési versenyhez vezetett, hanem globális technológiai versenyt is eredményezett. Az új geopolitikai környezetben a verseny fő jellemzője a technológia lesz. Néhány kritikus és alapvető technológia, mint például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a biotechnológia, a robotika és a hiperszonikus technológia, kulcsfontosságú tényező mind a hosszú távú gazdasági növekedés, mind a katonai elsőség szempontjából. Ehhez kulcsfontosságú az innováció fellendítése. Ezért a kereskedelmi célú technológiai diffúziót össze kell egyeztetni a merevebb technológiai ökoszisztémákkal a nemzetbiztonsági célok előmozdítása érdekében. Az EU stratégiai versenytársai jelentős beruházásokat eszközölnek ezen a területen.
A gyors geopolitikai változások korában az Európai Unió fokozottabban védi polgárait és erősíti védelmi képességeit. A felkészültség kulcsfontosságú az Európai Unió biztonságáért, ezért kulcsfontosságú beruházni a védelembe, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak a cselekvéshez szükséges erőforrások. Az európai védelemről szóló fehér könyv jövőképet fogalmaz meg Európa újrafegyverzésére. Ebbe beletartozik annak biztosítása, hogy az európai védelmi ipar képes legyen a kívánt sebességgel és mennyiségben termelni, a katonai csapatok és eszközök gyors telepítésének lehetősége az EU-ban.
A dokumentum megoldásokat mutat be a kritikus képességbeli hiányosságok megszüntetésére és egy erős védelmi ipari bázis kiépítésére. Javaslatokat tesz arra, hogy a tagállamok hogyan ruházhatnak be a védelembe, hogyan szerezhetnek be védelmi rendszereket, és hogyan építhetik fel hosszú távon az európai védelmi ipar felkészültségét. “Ez elengedhetetlen Európa biztonsága szempontjából. Európának be kell fektetnie a kontinens biztonságába és védelmébe, miközben továbbra is támogatnia kell Ukrajnát abban, hogy megvédje magát Oroszország agressziójától.” – áll a Bizottság március 19-én közzétett közleményében. A kihívások hatékony kezelése érdekében a dokumentum számos kulcsfontosságú cselekvési irányvonalat vázol fel:
- A képességbeli hiányosságok megszüntetése, a tagállamok által meghatározott kritikus képességekre összpontosítva.
- Az európai védelmi ipar támogatása az aggregált kereslet és a fokozott együttműködésen alapuló beszerzések révén.
- Ukrajna támogatása fokozott katonai segítségnyújtás és az európai és ukrán védelmi ipar mélyebb integrációja révén.
- Az uniós védelmi piac elmélyítése, többek között a szabályozás egyszerűsítése révén.
- A védelmi ágazat átalakulásának felgyorsítása olyan diszruptív innovációk révén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia.
- Európa felkészültségének fokozása a legrosszabb forgatókönyvekre, a katonai mobilitás és a készletezés javítása, valamint a külső határok, különösen az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös szárazföldi határok megerősítése révén.
- A partnerség erősítése a hasonlóan gondolkodó országokkal világszerte.
A tagállamok által már azonosított védelmi képességbeli hiányosságok alapján ez Európai Bizottság által közzétett dokumentum hét olyan kiemelt területet határoz meg, amelyek elengedhetetlenek a szilárd európai védelem kiépítéséhez. Ezek a következők:
- légvédelem;
- tüzérségi rendszerek;
- lőszerek és rakéták;
- drónok és drónelhárító rendszerek:
- katonai mobilitás:
- mesterséges intelligencia, kvantum, kiber- és elektronikus hadviselés;
- stratégiai eszközök és a kritikus infrastruktúrák védelme.
Az AI, kvantum, kiber- és elektronikus hadviselés területén az AI és kvantumszámítógépek katonai célú felhasználásával az EU egészére kiterjedő fejlett elektronikus rendszereket kell fejleszteni és alkalmazni, amelyek célja:
- az elektromágneses spektrum akadálytalan használatának védelme a szárazföldi, légi, űrbeli és tengeri erők és műveletek számára;
- az elektromágneses spektrum ellenfél általi használatának visszaszorítása, megzavarása és megtagadása;
- a kibertérben való műveleti szabadság (freedom of operation) védelme és a kiberképességekhez való akadálytalan hozzáférés biztosítása.
A kibertérben a védelem és a mozgástér szabadságának biztosításához mind a védelmi, mind a támadó kiberképességekre szükség van. A tagállamokkal közösen ki kell dolgozni egy önkéntes támogatási rendszert a támadó kiberképességekre, mint hiteles elrettentő eszközre.
