Felhasználói aggodalmak

Editors' Pick

A Malwarebytes által 2025 márciusában végzett felmérés szerint a válaszadók 72%-a aggódik amiatt, hogy a kormányzat helytelenül használja fel személyes adataikat. Emellett 89% fejezte ki aggodalmát a vállalatok adatkezelési gyakorlataival kapcsolatban, míg 89% tart attól, hogy az AI-eszközök beleegyezésük nélkül használják fel adataikat.

A válaszadók 70%-a úgy érzi, hogy személyes adataik már elérhetők, és nem tudják visszaszerezni azokat. 77% szerint a mai online tranzakciók – beleértve vásárlásokat, letöltéseket és fiók létrehozását – csupán adatgyűjtési módszerek. A válaszadók 87%-a támogatja a nemzeti szintű törvényeket, amelyek szabályozzák a vállalatok adatgyűjtési és -felhasználási gyakorlatát.

Több mint 40% abbahagyta a TikTok, Instagram vagy X (korábban Twitter) használatát személyes adatainak védelme érdekében. A válaszadók 23% vett igénybe olyan szolgáltatásokat, amelyek segítenek eltávolítani személyes adataikat az internetről.

A válaszadók 89%-a aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az AI-eszközök az engedélyük nélkül használhatják fel személyes adataikat. Bár nem világos, pontosan mi áll ezek mögött a félelmek mögött, sokan attól tartanak, hogy az AI rendszerek – például a ClearView AI arcfelismerő technológiája – közösségi oldalakat, újságcikkeket és más nyilvános forrásokat pásztáznak személyes információk után, vagy hogy az olyan rendszerek, mint a ChatGPT vagy a Google Gemini, eltárolják a felhasználók kérdéseit, beszélgetéseit további feldolgozásra. A félelmeket tovább erősíti az a tény, hogy a mesterséges intelligencia működése sok szempontból még mindig átláthatatlan a nagyközönség számára. 

A válaszadók 77%-a szerint a mai online tranzakciók – legyen szó vásárlásról, letöltésről vagy fiókregisztrációról – szinte mindig adatgyűjtési célokat szolgálnak. Ez a gyanú nem alaptalan: egy egyszerű mobiljáték letöltése máris helymeghatározási adatokat továbbíthat hirdető cégek tucatjainak; a repülőjegyek árai eltérhetnek attól függően, hogy Macet vagy Windowst használ valaki; sőt, egy autóvásárlás során akár a vásárló szexuális szokásairól is gyűjthetnek adatokat – mindezt teljesen legálisan. Ehhez jönnek a kiberbűnözés tényleges veszélyei, például a „malvertising” kampányok, ahol hirdetéseket és keresőtalálatokat manipulálnak azért, hogy a felhasználókat kártékony weboldalakra csalják.

Ebben a bizonytalan és bizalmatlan digitális környezetben a felmérés válaszadói széles körű törvényi védelmet követelnek. A megkérdezettek 87%-a támogatja azokat a nemzeti törvényeket, amelyek szabályoznák, hogy a vállalatok hogyan gyűjthetik, tárolhatják, oszthatják meg vagy használhatják fel a felhasználók személyes adatait. 

FORRÁS