Társadalmi identitások és demokratikus sebezhetőségek: Tanulságok a célzott dezinformációkból
Az identitáspolitika kihasználása, amelyet napjaink összekapcsolt információs környezete felerősít, erőteljes fegyverré vált a befogadó demokráciák ellen. A Hybrid CoE kiadványa a társadalmi identitások és a hibrid fenyegetések metszeteit tárgyalja, és Németországból, Franciaországból, Svédországból és más országokból származó esettanulmányokat mutat be annak illusztrálására, hogy a hibrid fenyegetések szereplői hogyan manipulálják az etnikai, vallási, nemi és társadalmi-gazdasági identitásokat.
A hibrid fenyegetések olyan akciókat jelentenek, amelyeket állami vagy nem állami szereplők hajtanak végre azzal a céllal, hogy nyílt és rejtett katonai és nem katonai eszközökkel aláássanak vagy kárt okozzanak egy célpontnak. Az ilyen fenyegetések célja a célpont – amely lehet egy állam, kormány vagy intézmény – aláásása több, gyakran kombinált eszközzel, többek között, de nem kizárólagosan, külföldi információs manipulációval, beavatkozással, kibertámadásokkal, gazdasági befolyással vagy kényszerítéssel, titkos műveletekkel, kényszerítő diplomáciával vagy katonai erő alkalmazásával való fenyegetéssel. A hibrid fenyegetések az ismert taktikák, technikák és eljárások széles skáláját alkalmazzák különböző célokkal. A hagyományos hadviseléssel ellentétben a hibrid fenyegetések a céltársadalmak polgári (és nem katonai) sebezhetőségeit használják ki, mint például a társadalmi megosztottság, a gyenge infrastruktúra vagy a politikai instabilitás, hogy növeljék a zavart vagy bizalmatlanságot keltsenek, ami hatással van a válságra való hatékony reagálás képességére.
A dokumentum rávilágít arra, hogy a hamis narratívák hogyan terjednek gyorsan, kihívás elé állítva a hatóságokat és feltárva a mögöttes sérelmeket, például az uralkodó egyenlőtlenséget és a strukturális igazságtalanságot, amelyek gyengítik a társadalmi bizalmat. E fenyegetések enyhítése érdekében a tanulmány azt javasolja, hogy az államoknak a demokratikus rendszerhez való egyenlő hozzáférés biztosításával, valamint a közösségek és a demokratikus intézmények közötti, társadalmak közötti bizalom kiépítésével kell elősegíteniük a hosszú távú kohéziót.
