Deepfake: szabályozás szükséges
Az IT Insights szerint a deepfake technológia komoly veszélyt jelent a szervezetek és személyek reputációjára, és azonnali védekezést igényel a folyamatosan fejlődő kiberfenyegetések hatására. Míg a mesterséges intelligencia használható humorra, oktatásra vagy orvosi célokra, az automatizált, élethűen manipulált képek és hanganyagok olyan hatást váltanak ki, amely már nem csupán személyes, hanem szervezeti szintű problémákat is okozhat.
Egyetlen hamis videó vagy hangfelvétel könnyen hamis vádakat, döntéshozatali zavarokat vagy álhírkampányokat indíthat el, amelyek mögött nem áll valós történés, mégis súlyos következményekkel járhatnak. Az ilyen esetek – például céges döntéshozók hamis helyzetekbe ábrázolása vagy hírvideók manipulálása – jelentős anyagi és PR-kár kockázatát hordozzák, továbbá csökkenthetik a közbizalmat és destabilizálhatják a közéleti kommunikációt.
A jelenlegi jogi és adatvédelmi rendszerek gyakran nem reagálnak megfelelően a deepfake károkozásra. Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete – GDPR – nem minden esetben kínál megfelelő jogi eszközt az ábrázolt személyek számára, mivel a manipulált tartalom gyakran nem szolgáltatás- vagy szerződéscentrikus feldolgozás eredménye. Emellett nem feltétlenül semlegesíti a deepfake által okozott érzelmi vagy társadalmi kárt az, ha az érintett a kérelme alapján törölteti azt. A civil jogi felelősség és a büntetőjogi szabályozás is csak részlegesen alkalmazható az önmagában nem törvénysértő, ám de mégis súlyosan megtévesztő vagy megbélyegző tartalmak esetén. Fontos jogi és társadalmi kérdés, hogyan lehet fenntartani az állampolgári és intézményi bizalmat egy olyan környezetben, ahol a valós videók vagy hanganyagok már nem feltétlenül hozhatók összefüggésbe tényleges eseményekkel és szándékokkal. A manipuláció rendszeressé válása alááshatja a közéletet, a média hitelességét és az igazságszolgáltatást is.
A deepfake jelenség nem pusztán technológiai érdekesség, hanem konkrét reputációs és társadalmi fenyegetés. A megfelelő reagálás érdekében szükség van tudatos digitalis kommunikációs stratégiákra, jogi keretek megerősítésére, valamint technológiai és oktatási megelőző intézkedések bevezetésére. Csak így lehet elkerülni, hogy az AI-alapú hamis tartalmak valós világban megjelenő következményei valóssá váljanak.
