A kiberbűnözés elleni ENSZ-egyezmény aláírása
Az United Nations Convention against Cybercrime-ként ismert egyezmény aláírására 2025. október 25-én kerül sor Hanoiban, Vietnamban. United Nations Office on Drugs and Crime (UNODC) kezdeményezésére készült szerződés célja, hogy nemzetközi szabályokat és együttműködési mechanizmusokat teremtsen a kibertéri bűncselekmények — például adathalászat, zsarolóvírusok, pénzmosás és ember-kereskedelem online formái — visszaszorítására.
Az egyezmény, amelyet a Közgyűlés 2024 decemberében fogadott el, a kiberbűnőzés elleni első univerzális jogi keretrendszert hozza létre, és a nemzetközi együttműködés erősítését szorgalmazza a digitális bűncselekmények felderítésében és üldözésében – a váltságvírusoktól és pénzügyi csalásoktól kezdve a nem önkéntes intim képek terjesztéséig.
António Guterres ENSZ-főtitkár kiemelte, hogy az egyezmény aláírása történelmi lépés a digitális világ biztonságosabbá tétele felé, de most már a gyors ratifikáció, teljes körű megvalósítás és a fejlesztő országok támogatása a legfontosabb. A kibertűnődés globális kárait 2025-re évi 10,5 billió dollárra becsülik, ami azt mutatja, hogy a digitális fenyegetések mértékét és sebességét csak nemzetközi együttműködéssel lehet hatékonyan kezelni. A ceremónia alkalmával Ghada Waly, az UNODC vezetője is hangsúlyozta, hogy az egyezmény nemcsak a bűncselekmények elleni küzdelemről szól, hanem a digitális jogállamiság erősítéséről, a jogok védelméről és a nemzetközi jogi együttműködés fejlesztéséről is. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy az országok hatékonyabban cseréljenek információt, és segítse egymást a kibertűnődés elleni harcban, különösen ott, ahol a nemzeti törvények még nem fedik le a digitális bűncselekményeket. Az ENSZ szakértői szerint az egyezmény aláírása után a következő lépések a gyors ratifikáció, a gyakorlati megvalósítás és a technológiai, képzési támogatások biztosítása lesznek, hogy minden ország képes legyen hatékonyan védekezni a növekvő kibertűnődési fenyegetések ellen.
A ceremónia Hanoi-ban nemcsak szimbolikus jelentőségű, hanem gyakorlati lépés is a globális digitális biztonság erősítése felé.Az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha legalább 40 állam ratifikálja, az első aláírók között több mint 60 ország szerepel. Ugyanakkor az egyezményt illetően jelentős kritikák is felmerültek, több tech-vállalat (pl. Microsoft, Meta) és civil jogvédő szervezet attól tart, hogy a megfogalmazás túl általános lehetőséget adhat állami megfigyelésre és az etikus hackerek kriminalizálására. A szerződés szerint az államok vállalják többek között, hogy bűncselekménnyé nyilvánítanak bizonyos informatikai rendszerek elleni támadásokat, adat-visszaéléseket, és elősegítik az elektronikus bizonyítékok nemzetközi cseréjét, valamint 0-24-es együttműködési hálózatot hoznak létre.
