Civilek részvétele a fegyveres konfliktusok digitalizálásában
A közelmúltbeli fegyveres konfliktusok során a civileket arra ösztönözték, hogy okostelefonjaikon keresztül gyűjtsenek katonai szempontból releváns információkat. Emellett soha nem látott számú hacktivista csoport végzett kiberműveleteket az általuk ellenségnek tartott felek ellen, a technológiai vállalatok pedig szolgáltatásokat és infrastruktúrát nyújtottak a háborúban résztvevő feleknek, néha anélkül, hogy tudatában lettek volna annak, hogy ez milyen kockázatokat jelenthet vállalati eszközeikre, alkalmazottaikra és ügyfeleikre nézve. Ez a tendencia komoly következményekkel jár a civilek biztonságára nézve fegyveres konfliktusok során, és sürgető jogi kérdéseket vet fel.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) és a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jogi és Emberi Jogi Akadémia közös kezdeményezésének részeként kiterjedt kutatásokat és konzultációkat folytattak a világ minden tájáról származó szakértőkkel annak vizsgálatára, hogy a nemzetközi humanitárius jog hogyan alkalmazandó a civilek fegyveres konfliktusok alatti kiber- és egyéb digitális tevékenységekben való részvételére.
A kutatási projekt eredményeként az ICRC és az Akadémia közös jelentést tett közzé (Nemzetközi humanitárius jog és a civilek növekvő részvétele a kiberműveletekben és egyéb digitális tevékenységekben fegyveres konfliktusok során), amely a következő sürgető jogi kérdésekkel foglalkozik:
- a polgári személyek és a technológiai vállalatok védelme fegyveres konfliktusok során, valamint az ilyen védelem elvesztésének kockázata;
- a polgári személyek, különösen a “hackerek” nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségei fegyveres konfliktusokban való részvételük során;
- az államok nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségei a polgári személyek és polgári objektumok védelmére a fegyveres konfliktusok veszélyeivel szemben, valamint az ellenőrzésük alatt álló polgári lakosság nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának biztosítására.
A jelentés gyakorlati javaslatokat tartalmaz az államok, a technológiai vállalatok és a humanitárius szereplők számára a civilek részvételének korlátozására, a károk csökkentésére és a nemzetközi humanitárius jog megsértésének megelőzésére.
