A fegyveres erők által alkalmazott biometrikus adatokra vonatkozó jogszabályok
A Journal of International Humanitarian Legal Studies (JIHLS) különszámot jelentetett meg a biometriai adatok fegyveres erők általi felhasználásáról. A szerkesztői bevezető és a különszámot alkotó három cikk a biometrikáról szóló konferencián született, amelyet 2024. május 7–8-án szervezett a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központ (CCDCOE), a Holland Védelmi Akadémia Háborús Tanulmányok Kutatóközpontja (WSRC) és az Amszterdami Nemzetközi Jogi Központ (ACIL). A CCDCOE, a WSRC és az ACIL együttműködésének eredményeként a különszám cikkei mindenki számára szabadon hozzáférhetők.
A különszám középpontjában álló három cikk különböző perspektívákból közelíti meg a biometria használatának témáját:
Az első cikk „Biometrics to Necrometrics: What the Dead Can Tell us About War” címmel, a „nekrometria” használatát tárgyalja, vagyis a biometria alkalmazását elhunyt személyek esetében. A szerzők kiemelik, hogy a nemzetközi humanitárius jog szerint kötelesség mind a halottak azonosítása, mind a nemzetközi jog esetleges megsértésének kivizsgálása, amelyhez a „nekrometria” döntő információkat nyújthat. Ezenkívül a szerzők hangsúlyozzák, hogy a biometria elhunyt személyeken való alkalmazása fontos információkat nyújthat a konfliktusok emberi oldaláról és a konfliktusok hatásairól, mivel nemcsak azonosítási lehetőséget biztosít, hanem betekintést is nyújt az egyének lakóhelyébe, táplálkozásába és haláluk körülményeibe.
A második cikk „The Use of the ‘Lavender’ in Gaza and the Law of Targeting: ai-Decision Support Systems and Facial Recognition Technology” címmel, az arcfelismerő technológia (FRT) és a mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszerek (AI DSS) együttes használatára összpontosít fegyveres konfliktusok során. Az ilyen technológiák törvényes használatával kapcsolatos kihívások illusztrálása érdekében Izrael által Gázában alkalmazott „Lavender” AI DSS használatát veszi alapul esettanulmányként a szerző. Továbbá részletezi, hogy az FRT és az AI DSS használata hogyan lehet összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, különös tekintettel a targeting, a megkülönböztetés elve és az arányosság elve tekintetében.
A harmadik cikk „The Military Fantasy of Biometrics” a biometria fegyveres erők általi alkalmazásának hatására összpontosít, amelyet a háborús cselekmények során a fogyatékkal élőkkel szemben gyakorolhat. Különösen azoknak a fogyatékosságellenes elképzeléseknek a megkérdőjelezésére összpontosít, amelyek számos biometrikus rendszer alapját képezik, és amelyek a „normalitás” alapvető megértésén alapulnak, ami fogyatékossággal élő személyek esetében váratlan eredményekhez vezethet. Ennek érdekében a szerző a nemzetközi humanitárius jog legfontosabb elveinek alkalmazását tárgyalja ebben a kérdésben, valamint azt, hogy miként lehetne enyhíteni a biometria katonai alkalmazásával kapcsolatos, fogyatékossággal élő személyeket érintő kockázatokat.
