Európa fokozza a műholdak biztonságát
A Politico cikke szerint Európa jelentős lépéseket tesz az űrbiztonság és a műholdas infrastruktúra védelmének erősítésében, különös tekintettel a növekvő kiberfenyegetésekre és az űrtevékenységek biztonságára. Az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió tagállamai rekordmértékű költekezést határoztak el az űrprogramokra, hogy Európát a világűrben is stratégiai vezetővé tegyék, és csökkentsék a külső függőségeket, különösen a kiberbiztonság és a műholdas kommunikáció területén. A 2025-ös ESA-miniszteri tanácsi ülés során az űrbiztonság és az ellenállóképesség került a középpontba, az Európai Űrből származó Ellenállóképesség Kezdeményezés (European Resilience from Space) keretében kettős – civil és katonai – használatú műholdas képességeket fejlesztenek, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely magas felbontású, időben és térben pontos műholdas képeket biztosít. Ez a rendszer erőforrások összevonásával és megosztásával, valamint a megfigyelési hiányok pótlásával működik, és célja, hogy Európát kevésbé függővé tegye a külső adatszolgáltatóktól.
A fenyegetési térkép globális trendeket is tükröz, nemzetközi kutatások egyes műholdak, köztük a kvantumkommunikációs vagy kisebb cubesat-ok kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy mind a hardveres, mind a szoftveres komponensek sebezhetők lehetnek támadásokra vagy adatszivárgásra, különösen ha kereskedelmi gyártású elemekhez is kapcsolódnak. Ez a hálózatokba és küldetéskritikus rendszerekbe vetett bizalom szempontjából komoly kockázatot jelenthet, ha a beszállítói lánc nincs megfelelően ellenőrizve vagy védve. A földi műholdvezérlő központok és kommunikációs csatornák is célponttá válhatnak, ezek a rendszerek bármilyen kompromittálódása nem csak adatvesztést, hanem irányítási képesség elvesztését is okozhatja, ami súlyos következményekkel járhat a navigációs, megfigyelési vagy vészhelyzeti szolgáltatások számára. A fentiek miatt az EU és egyes tagállamok olyan űrbiztonsági normákat és keretrendszereket kívánnak kialakítani, amelyek integrálják a stratégiai védelmet, a kiberbiztonsági követelményeket és a nemzetközi együttműködést.
Európában a szakpolitikai gondolkodás 2025-re egyre inkább arra irányul, hogy a műholdakat ne csak technológiai eszközként kezeljék, hanem a kritikus infrastruktúra részének tekintsék, amelyeket a kiberbiztonsági és ellátási lánc-biztonsági kihívásokkal együtt kell védeni. Egy uniós ügynökség, az ENISA 2025-ös Space Threat Landscape Report is hangsúlyozza, hogy a műholdak és kapcsolódó rendszerek életciklusa során számos sebezhetőségi pont – például ellátási lánc gyengeségek, harmadik fél komponensek, konfigurációs hibák vagy gyenge kriptográfia – jelenthet célpontot a támadók számára. Ennek ellensúlyozására ajánlott a security by design és a zero trust megközelítések alkalmazása, továbbá a nemzetközi szabványok és irányelvek követése a fejlesztés és üzemeltetés minden fázisában.A védelmi és biztonsági alkalmazások terén is jelentős fejlődés tapasztalható, Németország 2025 novemberében első űrbiztonsági stratégiáját fogadta el, amely önálló védelmi és offenszív képességeket céloz meg, például testőr műholdak fejlesztését, amelyek képesek ellenőrizni és szükség esetén semlegesíteni az ellenfél műholdjait. Emellett műholdas rakétavédelmi rendszereket is fejlesztenek, mivel Európát nem csak az űrben, hanem a ballisztikus rakéták és hiperszonikus fegyverek is fenyegetik.
Az Európai Unió egyik központi projektje az IRIS (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) műholdkonstelláció, amely a tervek szerint több száz földkörüli pályán lévő egységet foglal magában, és célja, hogy biztonságos, titkosított kommunikációt és helyzetmeghatározást biztosítson kormányzati, kritikus infrastruktúra- és polgári felhasználóknak egyaránt. Ez a kezdeményezés részét képezi az EU űrbiztonsági és stratégiai önállóságát célzó terveinek, amelyekkel a tagállamok csökkenteni kívánják a külső szolgáltatóktól való függést, és növelni saját képességeiket az űrben zajló potenciális fenyegetésekkel szemben.
