Kiberbiztonság ma: Problématérkép az új kormánynak 1. Kiberkoordináció, kiberdiplomácia

Pár héttel ezelőtt megígértem, hogy megosztom az érdeklődőkkel az én kiberbiztonsággal kapcsolatos problématérképemet és helyzetértékelésemet. A következő napokban ezzel fogok jelentkezni a csatornán.

Először is, szerintem Magyarország kiberbiztonsági jogszabályi és intézményrendszere az 1990-es évektől folyamatosan fejlődött, a 2010-es évek elején pedig nemzetközi összevetésben is az élvonalba tartozott: az elsők között alkotott nemzeti kiberbiztonsági stratégiát és információbiztonsági törvényt. A fejlődés azonban a 2010-es évek második felétől megtorpant, mivel a kormányzat elsősorban rendészeti és belbiztonsági kérdésként kezelte a területet, figyelmen kívül hagyva annak geopolitikai és gazdasági jelentőségét. 2025-re a magyar kiberbiztonsági szektor reagáló üzemmódban működik, egyre szűkülő nemzetközi és piaci kapcsolatrendszerben. Az ország adottságai továbbra is kiválóak, de nyitott és együttműködő állami stratégia hiányában a lemaradás fokozódhat. A kibertér geopolitikai jelentősége miatt a kiberbiztonságot stratégiai ágazatként kellene kezelni.

Első témám az internetirányítás és a kiberdiplomácia szereplőinek fontosságának kiemelése. Ez a terület Magyarországon jelenleg alulértékelt, holott a 2020–30-as évek nagyhatalmi versenyének egyik kulcskérdése a kibertér feletti befolyás megszerzése. Az Európai Unió 2020-as Kiberbiztonsági Stratégiája is hangsúlyozza az EU nemzetközi kiberdiplomáciai szerepének erősítését. Magyarország ugyan részt vesz a két- és többoldalú egyeztetésekben, de önálló stratégia és megfelelő humán erőforrás nélkül, inkább követő szerepben. Véleményem szerint ezért több kulcsszerepkör megerősítése lenne szükséges.

Az egyik a nemzeti kibervédelmi koordinátor szerepe, amely ugyan régóta létezik a magyar rendszerben, de az elmúlt években politikailag gyenge pozícióvá vált. A nemzetközi gyakorlat alapján ezt a feladatot olyan, a miniszterelnökhöz közvetlenül kapcsolódó személynek kellene ellátnia, aki képes a kormány stratégiai döntéseire is hatást gyakorolni. Szintén fontos lenne a külügyi kiberdiplomácia megerősítése. Bár a Külügyminisztériumban létezik ilyen funkció, annak szervezeti és szakmai háttere gyenge. Egy megfelelő erőforrásokkal rendelkező szakmai egység nemcsak a nemzetközi kapcsolatokban tudná képviselni Magyarország érdekeit, hanem új generációs szakdiplomatákat is képezhetne az EU, NATO, ENSZ vagy az EBESZ számára. Végül Magyarország jelenleg gyakorlatilag inaktív az olyan, pl. ENSZ alá rendelt nemzetközi informatikai és távközlési szervezetekben, mint az ITU, az ICANN vagy az IETF, pedig a kibertér technikai és szabályozási jövője jelentős részben ezekben a fórumokban dől el. Az aktívabb részvétel erősíthetné Magyarország nemzetközi érdekérvényesítését és szakmai megítélését.

Folyt. köv. holnap.The Prof and The GeekRead More