Kiberbiztonság ma: Problématérkép az új kormánynak 3. Katonai és titkosszolgálati képességek

MediaVideo

Magyarország NATO-tagállamként alapvetően megfelelő irányban fejleszti katonai kiberképességeit, azonban az orosz–ukrán háború tapasztalatai alapján további jelentős fejlesztések szükségesek. Ezek csak szoros civil–katonai együttműködés mellett valósíthatók meg. Bár a Magyar Honvédség és a KNBSZ szakmailag aktívan jelen van, a korábbi politikai vezetés nem kezelte kellő súllyal a kibertéri műveletek stratégiai jelentőségét, ami korlátozza a nyitottságot és a fejlődést.

A Magyar Honvédség rendelkezik a NATO-műveletek támogatásához szükséges alapvető képességekkel, azonban kiemelt feladat a szakemberek bevonzása és hosszú távú megtartása. Ehhez olyan életpályamodell szükséges, amely vonzó a fiatalok számára és kiszámítható karriert kínál, beleértve a NATO-szervezetekben való részvételt is. Fontos a modern technológiák és az ezek működtetéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. Ebben a SAFE program fontos hídszerepet tölthet be a Honvédség és a piaci szereplők között a kettős felhasználású védelmi innovációk támogatásával.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat komoly kiberképességekkel rendelkezik, ugyanakkor náluk is központi kérdés a megfelelő humánerőforrás biztosítása és megtartása. Emellett célszerű lenne a kibertartalékosi rendszer reformja is. Az észt és ukrán példák azt mutatják, hogy a civil szakemberek bevonása jelentős erőt képviselhet. Egy rugalmasabb, „könnyített” önkéntes szolgálati forma lehetővé tenné, hogy válsághelyzetben nagyszámú szakember álljon rendelkezésre katonai irányítás alatt.

Európa jelenleg hibrid hadviselési környezetben működik, amelyben az ellenérdekelt államok intenzív kiberműveleteket hajtanak végre. Ezek kezelése elsősorban a titkosszolgálatok feladata. A magyar kiberteret külföldi szolgálatok aktívan használják műveleteikhez, sok esetben más országok elleni támadások kiindulópontjaként is. Ezért a hírszerző és elhárító szervek kiberképességeinek fejlesztése stratégiai prioritás kell legyen.

Az Információs Hivatal és a Terrorelhárítási Központ esetében a nemzetközi együttműködések erősítése, valamint a zárt online közösségekbe való bejutás képessége kiemelten fontos. Emellett szükség lehet olyan hazai technikai képességek kialakítására, amelyek csökkentik a külföldi megfigyelési megoldásoktól való függőséget. Az active cyber defence terjedése miatt indokolt lehet szigorúan szabályozott támadó kiberműveleti kompetenciák fejlesztése is.

Az elhárításnak fel kell készülnie a Magyarországról vagy nemzetközi platformokon keresztül végrehajtott hibrid műveletek felismerésére és kezelésére. Ehhez nemcsak technológiai fejlesztésre, hanem fiatal szakemberek célzott toborzására és megtartására is szükség van. Emellett elengedhetetlen a szoros együttműködés a nagy technológiai cégekkel és a hazai kiberbiztonsági vállalatokkal, hogy a globális fenyegetettségi információk és modern technológiai képességek a magyar szervek számára is elérhetők legyenek.The Prof and The GeekRead More