Kiberbiztonság ma: Problématérkép az új kormánynak 6. Gazdaságpolitika

A kiberbiztonság világszinten az egyik leggyorsabban növekvő iparág, amelynek jelentősége a digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésével tovább növekszik. Számos ország felismerte, hogy a kiberbiztonság nem csupán technológiai, hanem nemzetgazdasági és geopolitikai kérdés is. Az Európai Unió digitális autonómia törekvéseinek egyik alapja szintén az európai kiberbiztonsági ipar megerősítése. Magyarország azonban ezzel ellentétes irányba halad: a hazai piac szűkül, egyre kevesebb szereplő próbál megélni korlátozott forrásokból, miközben az európai kapcsolatok gyengülnek, más piacok felé pedig nem sikerül érdemben nyitni. Ez a negatív spirál csak tudatos és hosszú távú gazdaságpolitikai beavatkozással törhető meg.

A magyar kiberbiztonsági ipar egyik legsúlyosabb problémája a valódi verseny hiánya. Az elmúlt évek jogalkotási és közbeszerzési gyakorlata egy szűk beszállítói körnek kedvezett, aminek következtében a kötelezett szervezetek korlátozott piaci kínálatból választhatnak. A multinacionális cégek jelentős része visszavonult a magyar piacról, sok kisebb szereplő pedig alvállalkozói szinten működik. Eközben a tapasztalt szakemberek egyre nagyobb arányban külföldön vállalnak munkát.

További problémát jelent a nem megfelelő szakpolitikai beavatkozások sora. A NIS2 auditok, a startup támogatások vagy a mesterséges intelligencia stratégia esetében gyakran tapasztalható, hogy az intézkedések nem a piaci fejlődést segítik, hanem hatástalanok vagy akár károsak. A 7/2024 MK rendeletet konkrétan visszavonásra javaslom. A magyar kiberbiztonsági stratégia sem reagál megfelelően a nemzetközi trendekre, és nem jelöl ki világos iparfejlesztési irányokat. A döntések sokszor ad hoc jellegűek, és rövid távú piaci érdekeket szolgálnak.

Komoly hiányosság a tudatos külgazdasági stratégia hiánya is. Bár a magyar külképviseletek időnként igyekeznek bemutatni a hazai cégeket külföldön, ez nem illeszkedik összehangolt exportstratégiába. Ez különösen veszélyes, mert a magyar kiberbiztonsági sikertörténetek jellemzően nyugat-európai piacokra való kilépéssel indultak. A stratégia hiánya miatt Magyarország nem tudja kihasználni az olyan lehetőségeket sem, mint a menedzselt biztonsági szolgáltatások vagy biztonsági műveleti központok regionális fejlesztése.

Szintén hiányzik egy tudatos, protekcionista beszerzési politika, amely előnyhöz juttatná a hazai és európai gyártókat az amerikai vagy izraeli versenytársakkal szemben. Enélkül nehezen valósítható meg az európai technológiai önállóság.

Összességében a magyar kiberbiztonsági ipar teljes újragondolására van szükség. Olyan hosszú távú iparpolitikai stratégiát kell kialakítani, amely egyszerre támogatja a startupokat, a KKV-kat, a nagyvállalatokat és a nemzetközi szereplőket, miközben figyelembe veszi a magyar gazdasági és piaci realitásokat.The Prof and The GeekRead More