Kémkedési botrány Ausztriában

A Financial Times egy összetett kémkedési műveletet vázol fel, amelyben Jan Marsalek, a mára már megszűnt Wirecard egykori vezérigazgatója és a hírszerzés kompromittált tisztviselőivel való állítólagos együttműködésben érintett, abból a célból, hogy titkos műveleteket hajtson végre Európában. Marsalekot azzal vádolják, hogy magas pozícióját felhasználva segédkezett európai polgárok elleni kémkedésben, orosz elit bérgyilkosokkal működött együtt betörések és merényletek megszervezésében, valamint érzékeny információk és technológia Moszkvába csempészésében is aktív volt. Ez magában foglalja egy csúcstechnológiájú rejtjelező gép beszerzését egy NATO-kormánytól, valamint magas rangú osztrák köztisztviselők mobiltelefonjainak Oroszországba történő kiszivárogtatását. A vádak a brit hírszerzés által megszerzett és a Financial Times és az osztrák Der Standard című lapban részletesen ismertetett bizonyítékok alapján egy volt osztrák rendőrségi és hírszerzési tisztviselő, Egisto Ott letartóztatására kiadott új osztrák rendőrségi parancsból származnak, akit őrizetbe vettek.

E leleplezések következményei jelentősek, mivel rávilágítanak egy mélyen gyökerező kémhálózatra, amely kihasználta Ausztria engedékeny kémkedési törvényeit és politikai kapcsolatait. A Marsalek és Ott által elősegített műveletek a jelentések szerint legalább öt éven át tartottak, és az orosz kormány számára érdekes személyek felkutatására, merényletek elemzésére, valamint oknyomozó újságírók és osztrák tisztviselők biztonságának veszélyeztetésére terjedtek ki. A Wirecard, egy egykor kiemelkedő fintech vállalat érintettsége arra utal, hogy a céget az orosz műveletek pénzügyi csatornájaként használhatták, ami tovább bonyolítja a vállalat összeomlását követően kirobbant Wirecard-botrányt.

Az osztrák kormány, felismerve a leleplezések súlyosságát, arra kényszerült, hogy felülvizsgálja kémkedési jogszabályait, és Alma Zadić igazságügyi miniszter sürgős felülvizsgálatot ígért. Ez az ügy kiemeli Ausztria kulcsszerepét a nemzetközi kémkedésben, tekintettel az európai stratégiai jelentőségére és a külföldi hírszerzési műveletekre vonatkozó megengedő jogi keretére. Az osztrák kémkedési törvényekkel kapcsolatos folyamatban lévő vizsgálat és vita tükrözi az európai nemzetek növekvő aggodalmát az orosz hírszerzési tevékenységek mértékével és a kémkedés elleni szigorúbb biztosítékok szükségességével kapcsolatban.

(forrás)