Kína megváltozott attribúciós stratégiája
A Binding Hook elemzése szerint Kína kibertevékenysége nemcsak technikai szempontból vált kifinomultabbá, hanem stratégiai kommunikációs dimenzióban is, vagyis Peking ma már aktívan formálja, hogyan beszél a világ a kínai APT-csoportok műveleteiről. Korábban a kínai állam jellemzően egyszerű, reflexszerű tagadással reagált a nyugati attribúciós jelentésekre, de mára tudatos ellen-attribúciós és narratívaépítő kampányt folytat, amelynek célja, hogy kétséget keltsen a nyugati bizonyítékokban, elbizonytalanítsa a közönséget és saját narratíváit tegye uralkodóvá a globális térben.
A cikk három fő, új kínai megközelítést azonosít. Először is Peking következetesen tagad, azonban ezt már nem izoláltan teszi, hanem globális médiát célozva, alternatív magyarázatokat kínálva. Másodszor a reakció intenzitása attól függ, ki teszi közzé az attribúciót: ha amerikai vagy Five Eyes-tagállam, akkor a kínai kommunikáció élesebb, míg kisebb államok felé inkább befolyásolás-vezérelt. Harmadszor Kína jelentős erőforrásokat fordít arra, hogy saját kiberbiztonsági kutatóintézetein keresztül versengő attribúciós jelentéseket publikáljon, amelyekben a nyugati APT elnevezéseket megfordítja, és azt állítja, hogy valójában az USA folytat állami kibertámadásokat kínai célpontok ellen.
A cikk szerint a Volt Typhoon esete mutatja legjobban az új stratégiát. A nyugati hírszerzések 2023-tól kezdve állami hátterű kínai kiberpenetrációnak nevezték a csoportot, amely amerikai kritikus infrastruktúrákba épült be hosszú távú hozzáférés céljából. Peking erre válaszként azt állította, hogy a Volt Typhoon valójában bűnözői ransomware-csoport, és az amerikai kormány politikai célból kreál állami támadót. Ez a kommunikációs fordulat azt mutatja, hogy Kína számára az attribúció politikailag érzékeny tér, ahol a narratív kontroll stratégiai fegyver.
A szerzők figyelmeztetnek, hogy a Nyugat lemaradásban van. Ma a technikai attribúció sokszor szűk szakmai közegben zajlik, míg Kína globális közönséget céloz, különösen Afrikában, Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten, ahol a kínai narratívák gyakran nagyobb hatással bírnak, mint a nyugati elemzések. A javasolt válasz ezért háromirányú. Egyrészt szükség van állami–magánszektorbeli attribúciós együttműködésre, hiszen a technikai bizonyítékok túlnyomó része vállalati kézben van. Másrészt a nyugati országoknak proaktív kommunikációs stratégiát kell alkalmazniuk, amely a nem angolszász közönség számára is érthető és kulturálisan kompatibilis üzeneteket közvetít. Harmadrészt célszerű közös diplomáciai attribúciós nyilatkozatokat alkalmazni, amelyek a hitelességet erősítik és megnehezítik, hogy Peking minden egyes állítást külön-külön támadjon.
A kibertérben zajló konfliktus ma már nem csupán technológiai, hanem geopolitikai és információs verseny. Aki az attribúció narratíváját uralja, az a kiberhadviselés politikai terét is formálja. A nyugati országoknak – és minden szövetségesüknek – frissíteniük kell attribúciós stratégiájukat, különben Peking hosszú távon domináns pozíciót épít ki a globális kiber-narratívák piacán.
