Tajvan kínai nyomás alatt
Tajvan kritikus infrastruktúrája nap mint nap óriási nyomás alatt áll, a szigetország titkosszolgálata, az NSB szerint 2025-ben átlagosan 2,63 millió kibertámadást regisztráltak naponta Kínából, ami 6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ezek a támadások nem véletlenszerűen, hanem stratégiai időpontokban erősödnek, a kínai hadsereg nagy léptékű hadgyakorlatai idején, valamint Tajvan fontos államigazgatási eseményei, például kormánynyilatkozatok közzététele, vagy magas rangú külföldi látogatások alkalmával. A támadások csúcspontját a szigetország elnökének, Lai Ching-tének hivatalba lépésének első évfordulóján érték el.
A kibertámadások fő célpontjai a kritikus infrastruktúrák, mint például az energiaellátás, a közlekedés, a kommunikációs rendszerek és az államigazgatási hálózatok. A tajvani hatóságok szerint a támadások mögött állami támogatással rendelkező kínai csoportok állnak, akik nemcsak a rendszerek megbénítására, hanem hosszú távú kémkedésre és információgyűjtésre is törekszenek. Ez a folyamat nemcsak Tajvanra korlátozódik, a nemzetközi tapasztalatok szerint a kínai eredetű kibertámadások egyre gyakrabban érintik a telekommunikációs infrastruktúrát, a szállodai és közlekedési rendszereket is, ahol a cél nemcsak a kártevés, hanem az egyének és szervezetek folyamatos megfigyelése is. A kiberháború és a hagyományos katonai fenyegetések közötti kapcsolatot is jól mutatja, hogy a kínai hadsereg hadgyakorlatai és a kibertámadások időbeli összefüggése nem véletlen. A tajvani kormány és a biztonsági szervek folyamatosan fejlesztik védekezési stratégiáikat, de a kiberfenyegetések dinamikája és komplexitása miatt ez egy állandó kihívás. A helyzet különösen érdekes a kiberbiztonsággal foglalkozók számára, hiszen Tajvan nemcsak a kibertérben, hanem a félvezetőipari szilíciumpajzsaként is kulcsfontosságú a globális gazdaság számára, így a kibertámadások hatása messze túlnőhet a helyi szintet.
