Webforgalom – Made in China
2025 végétől világszerte egyre több weboldal kezdett rejtélyes, nem emberi forgalmat tapasztalni, amely nagyrészt Kínából és Szingapúrból érkezik, még olyan oldalakon is, amelyek nem kínai közönségnek készültek, és amelyek tartalma egyáltalán nem kapcsolódik Ázsiához.
A forgalom hirtelen megugrott, és Google Analytics szerint ezt a növekedést olyan helyekről látogatják, mint Lanzhou városa Kína nyugati részén, ám a valós viselkedési minták, így a 0 másodperces oldalon eltöltött idő, hiányzó görgetések vagy kattintások arra utaltak, hogy valójában automatizált botokról van szó, nem valódi látogatókról. Ez a bot-hullám nem csupán egy-két oldalra korlátozódik, egyaránt érint személyes blogokat, e-kereskedelmi oldalakat, akár kormányzati doméneket is, és többek szerint akár a teljes webforgalom 20–22 %-át is kiteheti bizonyos oldalak esetén.
A WIRED Made in China megfogalmazása némileg csalóka, mert technikailag nem biztos, hogy a botok fizikailag Kínában működnek, sok esetben a forgalom nagy felhőszolgáltatók, a Tencent, Alibaba vagy Huawei hálózatain keresztül érkezik, és a feltüntetett helyszín csupán a routing vagy a szolgáltatók IP-kiosztása miatt jelenik meg így az analitikában.
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ezek a botok kifejezetten rosszindulatú célokat szolgálnának, a tömegességük, kitartásuk és megkerülő viselkedésük komoly problémákat okozhat, torzítja az analitikai adatokat, növeli a sávszélesség- és üzemeltetési költségeket, és megnehezíti a valós felhasználói viselkedés nyomon követését, ami különösen kritikus olyan oldalak számára, amelyekre a hirdetési bevételek vagy konverziók épülnek.
A szakértők szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy AI- és adatgyűjtési tevékenységek, az AI modellek tanításához használt internetes szöveg- és tartalomlekérdezések állhatnak a háttérben, mert az automatizált rendszerek egyre inkább képesek emberszerű viselkedést utánozni, így könnyebben álcázzák magukat a forgalmi mintákban, és nehezebben szűrhetők ki a hagyományos bot-blokkoló eszközökkel.
A jelenlegi helyzetben a webhelytulajdonosok gyakran IP-blokkolást, ASN-szintű tiltást vagy földrajzi szűréstalkalmaznak az érintett címek ellen, de ezek a módszerek sem nyújtanak univerzális megoldást, és vannak, akik akár teljesen letiltják a forgalmat is bizonyos régiókból, ha az nem releváns számukra.