Kognitív hadviselés: amikor az emberek döntéseit támadják

Editors' Pick

A modern hibrid hadviselésben egyre nagyobb szerepet kap az emberek gondolkodásának és döntéseinek befolyásolása. A kognitív hadviselés célja nem feltétlenül informatikai rendszerek megbénítása, hanem a bizonytalanság, a félelem és a bizalmatlanság erősítése. A Security Affairs elemzése szerint a mesterséges intelligencia és a közösségi platformok jelentősen növelik az ilyen műveletek lehetőségeit.

A hagyományos propagandával szemben a kognitív hadviselés nemcsak azt próbálja befolyásolni, hogy az emberek mit gondolnak, hanem azt is, hogyan értelmezik az információkat és hoznak döntéseket. A támadók hamis profilokat, összehangolt közösségimédia-kampányokat, manipulált felvételeket és deepfake-tartalmakat használhatnak. Gyakori módszer a valós tények és a félrevezető állítások keverése, ami megnehezíti a hiteles információk felismerését.

Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) 2026 márciusában kiadott jelentése szerint a 2025-ben vizsgált külföldi információmanipulációs incidensek 27 százalékában azonosítottak mesterséges intelligenciához köthető technikákat. Az ilyen esetek száma a jelentés szerint 41-ről 147-re emelkedett egy év alatt. Az AI elsősorban a megtévesztő tartalmak gyors előállítását, fordítását és különböző célcsoportokhoz igazítását könnyíti meg.

A pszichológiai nyomásgyakorlás hatását jól szemlélteti a november 11-i európai bombafenyegetési hullám. Olaszországban mintegy 6300 iskola kapott fenyegető e-mailt, és legalább 300 intézményt kiürítettek. Hasonló üzenetek érkeztek skóciai és írországi iskolákba is. A hatóságok nem találtak valós robbanószerkezeteket, a fenyegetések mégis jelentős fennakadást és társadalmi aggodalmat okoztak.

Egy egyszerű elektronikus üzenet is képes komoly következményeket kiváltani, ha a címzetteknek biztonsági okokból intézkedniük kell. A fenyegetéssorozat elkövetőjét ugyanakkor nem azonosították megbízhatóan, ezért nem bizonyított, hogy államilag irányított kognitív hadviselési művelet történt.

A kognitív fenyegetések a vállalatokat is érintik. Egy kibertámadást követő manipulált adatszivárogtatás, hamis vezetői nyilatkozat vagy félrevezető közlemény a technikai károknál szélesebb bizalmi válságot idézhet elő.

FORRÁS