Deloitte-Silent Shield a kibervédelmi rendszerek tesztelésére a világűrben
A Deloitte-1 műhold innovatív kiberbiztonsági rendszerekkel igyekszik megvédeni az űrhálózatokat a gyorsan növekvő kibertámadások ellen. A Deloitte-1 nevű kis műhold márciusban indult, amit a Deloitte tervei szerint kilenc hasonló műhold fog követni az elkövetkező másfél évben. Ezeknek az a célja, hogy bizonyítsák: az űrhálózatok kibervédelme nem elegendő, ha csak a földi rendszerekre koncentrálnak, hanem a védelmi eszközöknek az űrben, a műholdakon is jelen kell lenniük.
Az űriparban évek óta folyamatosan nő a kibertámadások száma: 2025-ben az incidensek száma 118%-kal emelkedett az előző évhez képest, ráadásul a nyilvánosan jelentett esetek csak töredékét fedik fel a valós támadásoknak. Bradley Pyburn (ex USCYBERCOM CoS) szerint a támadók előnye, hogy elég egyszer bejutniuk egy rendszerbe, míg a védelemnek minden területen “tökéletesen” kell lennie. Ez az aszimmetria vezette a Deloitte-ot arra, hogy az világűr rendszere kibervédelm érdekében kifejlessze a Silent Shield rendszert.
Az űr mint hadszíntér kezelésének kulcsa, hogy a katonai és hírszerző szervezetek a kibertámadásokat komoly veszélynek tartják, hiszen ezek a tevékenységek képesek megbénítani műholdas kommunikációt vagy adatlopást végrehajtani. Bár léteznek szabályozások, mint például a Pentagon Cybersecurity Risk Management Construct, ezek önmagukban nem elégségesek. Az iparági szakértők szerint sok rendszer papíron megfelel, de a valóságban a jól finanszírozott támadók képesek kihasználni a rejtett sérülékenységeket, ezért szükséges ezeknek a rendszereknek a továbbfejlesztése a valódi ellenállóképesség érdekében.
A Deloitte-1 egyelőre csak a védelem első lépcsőjét teszteli, többek között 20 különböző támadási szcenáriót próbálnak ki a műholdon és az eredmények alapján fejlesztik tovább a Silent Shield rendszert. Kísérleteznek olyan szoftveres, úgynevezett „massless” változattal is, amely a meglévő, hardveresen nem módosítható műholdak számára nyújtana kibervédelmet. A hosszú távú terv szerint az új műholdak hálózatként fognak működni, és egymásra is figyelnek, így gyorsabban és hatékonyabban reagálva a támadásokra, miközben az AI-alapú automatizáció vezetheti majd az olyan védelmi intézkedéseket, mint a portok lezárása vagy a műhold biztonsági módba helyezése.
