Mégsem veszi el az AI a munkánkat?
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója egy sydney-i konferencián arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése végül nem idézte elő azt a „munkahelyi apokalipszist”, amelytől korábban tartott. Az ausztrál Commonwealth Bank rendezvényén elismerte: amikor 2022-ben elindították a ChatGPT-t, az OpenAI technológiai előrejelzései nagyrészt helyesnek bizonyultak, a társadalmi és gazdasági következményeket azonban rosszul mérték fel. Különösen a belépő szintű szellemi munkakörök tömeges megszűnését várta, ami eddig nem következett be.
Altman szerint az elmúlt évek tapasztalata megmutatta, hogy a munka világa sokkal összetettebb annál, mint hogy az AI egyszerűen kiváltsa az embereket. Úgy fogalmazott: ma már jobban érti, miért nem söpört végig a technológia a fehérgalléros állásokon. Bár korábban tudatosan hangsúlyozta az AI jelentette kockázatokat – még akkor is, ha ezzel szerinte sok „félelemkeltést” generált –, most örül annak, hogy az automatizáció társadalmi hatása lassabban és árnyaltabban bontakozik ki, mint várta.
A technológiai szektor ugyanakkor továbbra is jelentős átalakuláson megy keresztül. Az olyan globális vállalatok, mint a HSBC, az Amazon vagy a Standard Chartered már nyíltan beszélnek arról, hogy bizonyos munkaköröket AI rendszerekkel váltanak ki. Altman azonban hangsúlyozta: a technológia fejlődése ellenére számos feladatban továbbra is nélkülözhetetlen marad az emberi kapcsolat és a személyes jelenlét.
Ennek példájaként saját tapasztalatát említette. Egy ideig mesterséges intelligenciát használt Slack- és e-mail-válaszok megfogalmazására, még azt is jelezve, hogy az üzenetet „Sam AI-ja” írta. Bár a rendszer technikailag jól működött, Altman szerint gyorsan nyilvánvalóvá vált számára, hogy az emberek értékelik a személyes kommunikációt és az emberi reakciókat.
Vagy mégis?
Egyre több, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos létszámleépítési bejelentés érkezik, ami azt a benyomást kelti, hogy a technológia máris jelentős számú amerikai munkavállalót vált ki, miközben a vállalatok hatalmas összegeket fektetnek az automatizálásba. Azonban a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt tágabb hatása talán kevésbé feltűnő: a felvételek visszaesése, különösen a pályakezdő és belépő szintű pozíciók esetében.
Az Intuit vállalati szoftvergyártó a múlt héten 17%-kal, azaz 3000 fővel csökkentette létszámát, mondván, hogy a jövőben az AI-ra fog összpontosítani, míg a Meta május 20-án megkezdte 8000 munkavállaló elbocsátását, mivel befektetéseit az AI felé irányítja. A múlt héten a Cisco is több ezer létszámleépítést jelentett be, Chuck Robbins vezérigazgató egy blogbejegyzésben azt írta, hogy a létszámcsökkentés részben azért történik, hogy befektessenek a „vállalat egészén belüli AI-használatba”.
Is-is
A fontosabb kérdés talán inkább az, hogy a munka melyik részét veszi át az AI. Az AI a kiberbiztonságban nem egyszerűen kiegészítő eszközként jelenik meg, de nem is váltja le teljesen az embereket. A valódi változás inkább az, hogy szétválasztja a munkátrészeket. A kiberbiztonság különösen alkalmas automatizálásra, mert a munkafolyamatok nagy része ismétlődő mintafelismerésből áll: logok, alert-ek, IOC-k és viselkedési anomáliák elemzéséből. Ezekben az AI már most rendkívül hatékony, nem azért, mert „érti” a támadásokat, hanem mert kiválóan dolgozik nagy mennyiségű ismétlődő adatmintával.
A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy az AI elveszi-e a munkát, hanem az, hogy a munka mely részeit veszi át. A kiberbiztonságban sok szerepkör valójában standardizált workflow-kból áll, amelyeket AI-agent rendszerek ma már gyorsabban és olcsóbban képesek végrehajtani, mint junior elemzők. Egy korábbi L1 SOC analyst feladatai — alert-ek ellenőrzése, threat intelligence összevetés, IP reputation vizsgálat vagy ticketírás — ma részben automatizálhatók. Emiatt a piac nem tömeges leépítéssel reagál, hanem kisebb, produktívabb csapatokkal, miközben a belépő szintű pozíciók száma csökken.
Az AI ugyanakkor nem tudja teljesen átvenni a kiberbiztonságot, mert a védelem nem pusztán technikai, hanem üzleti és stratégiai döntéshozatal is. Egy valódi incidens során nem csak azt kell eldönteni, hogy egy fájl rosszindulatú-e, hanem azt is, hogy leállítsanak-e kritikus rendszereket, kommunikáljanak-e ügyfelekkel vagy hogyan kezeljék az üzleti kockázatot. Ezek egyszerre technikai, pénzügyi, jogi és pszichológiai kérdések, ahol az AI korlátokba ütközhet.
