Aktív kiberműveletek a magánszektorból
Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági memorandumot adott ki, amely jelentősen kibővíti a magánszektor szerepét a transznacionális kiberbűnözői csoportok elleni támadó kiberműveletekben. A Fehér Ház által meghirdetett programban ellenőrzött amerikai vállalatok – a kormány irányítása és felügyelete mellett – kiberfelderítési (Cyber Surveillance Operations) és kiberhatás-műveleteket (Cyber Effects Operations) hajthatnak végre külföldi bűnszervezetek ellen. Utóbbiak magukban foglalhatják informatikai rendszerek megzavarását, manipulálását vagy akár megsemmisítését is, azonban kizárólag előzetes kormányzati engedéllyel és meghatározott műveleti keretek között.
Hasonlóan a kalózengedélyekhez, ahogy egykor államok magánhajóknak adtak felhatalmazást ellenséges hajók megtámadására, úgy most a kibertérben kaphatnak egyes vállalatok felhatalmazást bűnszervezetek infrastruktúrájának támadására. Fontos különbség azonban, hogy nem általános hack back jogosultságról van szó. A részt vevő cégek csak az amerikai kormány irányítása alatt, meghatározott célpontok ellen és szigorú felügyelet mellett végezhetnek műveleteket. A programot a National Coordination Center irányítja, a résztvevő vállalatoknak pedig legalább 1 millió dolláros biztosítékot kell nyújtaniuk arra az esetre, ha túllépnék a felhatalmazásukat.
A memorandum elsősorban a zsarolóvírus-csoportok, online csalóhálózatok, pénzügyi csalásokkal foglalkozó szervezetek és más transznacionális kiberbűnözői csoportok ellen irányul. A Fehér Ház szerint az amerikai magánszektor technológiai képességei eddig nem voltak kellően kihasználva, ezért a jövőben a kormány a vállalatok szakértelmét is bevonná a bűnözői infrastruktúrák felderítésébe és felszámolásába. A kezdeményezés ugyanakkor jogi és geopolitikai vitákat is kiváltott, mivel egyes szakértők szerint a magáncégek bevonása az offenzív kiberműveletekbe növelheti az eszkaláció és a nemzetközi jogi konfliktusok kockázatát.
