Digitális hagyaték öröklési modell
A European Law Institute (ELI) 2026 júliusában elfogadta a digitális hagyaték öröklésére és hozzáférésére vonatkozó modellszabályokat, amelyek egységes európai megközelítést javasolnak az elhunytak online fiókjaira, felhőben tárolt adataira, digitális pénzügyi eszközeire, kreatív tartalmaira és más digitális maradványaira. A dokumentum nem hatályos uniós jogszabály, hanem olyan minta, amelyet nemzeti jogalkotók és későbbi uniós szabályozások használhatnak fel.
A szabályozási modell alapvetően kétféle digitális hagyatékot különböztet meg. A gazdasági értékkel rendelkező digitális eszközök – például egyes digitális pénzügyi javak vagy vagyoni értékű online tartalmak – a hagyományos öröklési szabályok szerint szállnának át. A személyhez szorosan kötődő adatok, üzenetek, fényképek és más magánjellegű digitális tartalmak viszont nem egyszerűen örökölhetők, ezeknél az arra jogosult személy védelmi feltételekhez kötött hozzáférési jogot kapna. Ha vagyoni és személyes adatok keverednek, az elhunyt korábbi rendelkezéseit, magánszféráját és harmadik személyek adatvédelmi érdekeit is figyelembe kell venni.
A javaslat az online szolgáltatók szerepét is rendezné. Jelenleg a digitális hagyaték sorsa gyakran a platformok saját felhasználási feltételeitől függ, ami különösen határokon átnyúló ügyekben okozhat problémát. Az ELI modellje alapján a jogszabályban rögzített hozzáférési és öröklési jogok elsőbbséget élvezhetnének a szolgáltató szerződéses feltételeivel szemben, és egységesebb adatvédelmi követelmények vonatkoznának az adatok átadására.
A dokumentum már az AI által létrehozott vagy fenntartott digitális személyreprezentációkkal is foglalkozik. Ez a jövőben például olyan chatbotoknál vagy digitális másolatoknál lehet jelentős, amelyek egy elhunyt személy adataiból, kommunikációjából vagy személyiségjegyeiből épülnek fel. Ezek kezelését sem pusztán tulajdonjogi kérdésként kezeli, hanem az elhunyt akarata, méltósága, magánélete és az érintett harmadik személyek jogai alapján.