A FluBot meghódítja Európát

A hazai közvélemény március végén ismerte meg alaposan a FluBot kártevő nevét, akkor az összes nagy portál ezzel a témával foglalkozott. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet riasztást adott ki, a sajtószóvivő a lehető legtöbb médiafelületen elmondta, hogy az, aki nem vár csomagot, az ne kattintson a DHL-től érkező SMS-ben található linkre.

Magyarország előtt Spanyolországban járt még a vírus, majd Németország és Lengyelország következett. Itthon már mindenki el is felejtette a dolgot, továbblépett, amikor Anglia, majd Belgium lett a soros, és legújabban Finnországban és Romániában hódít a féreg, de Ausztriában is okozott károkat.

Az idők során a technika kicsit változott, de az alapok ugyanazok maradtak: értesítés egy nem várt küldeményről, az üzenetben foglalt link egy fertőzött állományt tölt le, amit a gyanútlan felhasználó telepít, és már meg is történt a baj.

Pedig mindez könnyen megelőzhető lenne. Ha a felhasználók úgy tekintenének mobil eszközeikre, mint a számítógépükre, máris sokkal kevesebb áldozatot szedett volna a vírus. Sajnos, a forgalomban lévő telefonok többsége nem a legfrissebb operációs rendszert futtatja, vagy azért, mert a gyártó már nem ad ki frissítést az adott típusra (ez a megbocsájtható eset), vagy mert a felhasználó nem tartja szükségesnek azt telepíteni. A tudatosítással foglalkozó szakemberek mantrája, hogy minden körülmények között frissítsünk, telepítsünk vírusirtó alkalmazást, és ismeretlen forrásból származó alkalmazásokat ne telepítsünk – úgy látszik, csak a számítógépek esetében talál értő fülekre, de a mobil készülékek esetében ezeket a tanácsokat szinte senki sem tartja be. Pedig, gondoljunk bele: a telefonon megkerülhetetlen része életünknek, fontos adatokat, fájlokat tárol, elvesztése jelentős problémát okozna, és mégis: nem törődünk eléggé készülékeink biztonságával. A FluBot sem települ attól, hogy valaki a linkre kattint – a letöltött alkalmazást kézzel kell futtatni. Ha a telefonon be van kapcsolva az ismeretlen forrásból származó appok futtatásának tiltása, máris védve vagyunk, de úgy tűnik, az európaiak még nem értek meg ahhoz, hogy a biztonságra nem, mint egy állapotra, hanem inkább, mint egy mindenkit körülvevő, vékony és sérülékeny burokra kellene gondolni, aminek fenntartása folyamatos befektetést és figyelmet követel meg. Ahogy egyre több okos eszköz vesz bennünket körbe (játékkonzolok, okosórák, risztók, de még a légtisztítók is), úgy egyre több eszközünk biztonsági szintjének fenntartásáról kell napi szinten, rendszeresen gondoskodnunk. Erről is fog szólni többek közt idén októberben az Európai Cyber Security Month, vegyük komolyan, tanuljunk a hibáinkból!

(forrás – fi)

(forrás-be)

(forrás-hu)

(forrás-es)

(forrás-de)