Az Internet megregulázása

Az ukrán – orosz konfliktus és az azt megelőző, mai napig is tartó, hol intenzívebb, hol visszafogottabb kiberháború során mindkét érintett fél, valamint az őket támogatók oldalán is több olyan kérdés napvilágra került, amivel a szakértők eddig nem foglalkoztak kimerítően, illetve nem volt tudomásuk arról, hogy maga a probléma létezik.

Az orosz CERT például több partner (köztük európai) CERT –et is különböző tiltási kérelmekkel keres meg, miközben Ukrajna egyenesen az oroszok globális internetből történő teljes kizárását kérte.

Amíg politikai, pénzügyi, gazdasági területen van lehetőség arra, hogy egy államot vagy annak vezetőjét, prominens szereplőit a többi nemzet jobb belátásra tudja bírni, addig az interneten erre eddig nem volt szükség. Természetesen létezik olyan, hogy egy nemzet önkéntesen elszigezelődik, vagy tűzfalak mögé bújik, de arra még nem volt példa, hogy a nyílt, bárki által hozzáférhető internetet olyan mértékben korlátozza bárki is, mely negatív következményekkel járhat egy nemzet, annak vezetői, nem utolsó sorban polgárai számára. Az ukrán kérdés, miszerint az ICANN válassza le Oroszországot az internetről ezért is volt oly szokatlan és meglepő, amit persze a neves testület szinte azonnal, egyértelműen visszautasított; de a szellem kiszabadult a palackból: felmerült az internetes szankciók gondolata.

Bár jogos igény, hogy a megtámadott fél minden lehetséges eszközzel védhesse magát, és megalapozottan várja el azoktól, akik támogatják, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel fejezzék ki támogatásuk, de vannak olyan nem kimondott határok, melyekt nem biztos, hogy érdemes átlépni. Eddig úgy tűnt legalábbis.

Március 10-én ugyanis megjelent egy kifejezetten vitaindítónak szánt irat, melyet számos neves szakértő jegyzett, és melyben vitára bocsájtják annak lehetőségét, hogy az Internetet is lehessen szankciós eszközként használni – amennyiben azt megfontoltan, szabályozottan és persze arányosan tesszük (teszik) meg.

A kiinduló gondolatot persze az ukrán kérdés szolgáltatta; a szerzők alaposan körüljárták Andrii Nabok Úr (az ukrán Digitális Átalakítás Minisztérium képviseletében tett) javaslatait, illetve a dokumentum végén saját javaslatokkal is előálltak.

A szerzők nagy vonalakban a következő javaslatot tették:

Erkölcsi alapon kell mérlegelni, hogy eljött-e az ideje annak, hogy a globális internetet felügyelő, irányító decentralizált testületek a társadalom védelme érdekében hozzanak-e létre egy olyan szűk csoportot, mely felelőssége (az nsp-security – hez hasonlóan) az olyan IP címek vagy domain nevek publikálása, melyeket a testület valami oknál fogva szankcionálni kíván. A publikáció legyen automatikus, a meglévő rendszereken alapuló, míg a szankcióval kapcsolatos döntéshozatal legyen egyhangú, kellően alátámasztott, arányos és hatásos.

A szerzők úgy vélik, hogy igen, itt van az ideje annak, hogy létrejöjjön egy ilyen mechanizmus, és ez a mechanizmus vegye fontolóra egyes orosz katonai vagy propaganda célú IP címek vagy domain nevek tiltását.

(forrás)