Általános –iskolai– promptolás Kínában
A Kína általános és középiskoláiban bevezetett mesterséges intelligencia-oktatás egy átfogó, államilag vezérelt oktatási reform, amelynek célja, hogy az AI-képesség legyen alapkompetencia—akárcsak az írás, olvasás és számolás. Az ország oktatáspolitikája szerint minden iskola kötelezően legalább évi nyolc tanórában kínál AI-oktatást, amelyet önálló tantárgyként vagy más tantárgyakkal – mint a informatika vagy természettudomány – integrálva is be lehet építeni a tananyagba. A tanítás módszerei életkori sajátosságokhoz alkalmazkodnak, az általános iskolásoknál a hangsúly az élményszerű ismeretszerzésen van, a középfokú tanulóknál már a logikára és alkalmazásra fókuszálnak, míg a középiskolások innovatív problémamegoldó készségeit igyekeznek formálni.
Ez az oktatási modell tanár–diák–gép rendszerként valósul meg, melyben kiemelt szerepet kap a tanári AI-képzés és digitális platformok alkalmazása az órákon, valamint az, hogy a fejlett techvállalatokkal, egyetemekkel és kutató intézetekkel kooperálva közösen fejlesztett tananyagok kerüljenek bevezetésre. A politika önmagában azonban nem elég. Kína létrehozott egy együttműködési mechanizmust, amely magában foglalja a vállalatokat, egyetemeket és kutatóintézeteket. Vezető technológiai vállalatokat von be a tantervek tervezésébe, a tanárok képzésébe és a mesterséges intelligencia tanulási platformjainak építésébe.
Az oktatás nem korlátozódik a programozásra, az AI a kínai nyelv, művészet vagy kreatív gyakorlat tanításában is szerepet kap. Például AI-generált képekkel készítenek közös műalkotásokat, vagy AI által előállított szövegeket módosítanak és kritizálnak – mindez célzottan fejleszti a gondolkodás, kritika és kreativitás képességét.
A nyári táborok támogatják a tanórákon kívüli alkalmazást. A diákok kódolási, problémamegoldási gyakorlatban is rész vesznek, például algoritmusolimpiák vagy Tsinghua Egyetem AI-tábora keretében. A versenyek tovább népszerűsítik az alkalmazott tanulást. Az olyan versenyek, mint az Országos Informatikai Olimpia és a Kínai Serdülők Tudományos és Technológiai Innovációs Versenye, ma már mesterséges intelligencia modulokat is tartalmaznak, amelyek gyakorlati tapasztalatot nyújtanak a diákoknak az algoritmusokkal és a gépi gondolkodással.
Ez a stratégia illeszkedik Kína digitális átalakulási törekvéseihez – a cél egy olyan generáció kialakítása, amely már gyermekkorban protokollokat, Python-programozást és promptolást tanul, AI-asszisztensként gondolkodik, és a technológiai innováció aktív szereplőjévé válik. Ebben a rendszerben a kreatív gondolkodás, etikai tudatosság és technikai kompetencia összefonódik, mivel a diákokat már korán kritikus befogadóvá nevelik. A nyugati rendszerekkel ellentétben, amelyek decentralizált és gyakran kísérleti pilot-programokon alapulnak, Kína egy teljesen átgondolt, országos szintű, egységes és strukturált megközelítést valósít meg, ahol az AI-műveltség valóban alapkompetenciává válik.
Ez az oktatási reform nem csupán technológiai beruházás, hanem egy generáció sorsának formálása, olyan fiatalokról van szó, akik azonnal képesek AI használatra, Pythonban promptokat írnak, viselkedik mint digitális natív, és – diplomáciai vagy stratégiai környezetben – ez versenyelőny lehet. Mindeközben felmerülnek kihívások is, az AI-függőség elkerülése, tanári felkészültség, etikai tanítás, és az autonóm gondolkodás erősítése.
Az SCMP tudósítása szerint a Kína humanoid-robotikai szektora jelenleg megszállott hajszában keresi a legjobb AI-szakembereket – ahogy a többi vezető iparág is –, ennek érdekében pedig kiemelt kompenzációs csomagokat kínál, ami messze meghaladja a nemzeti átlagot. A Zhaopin állásportál legfrissebb adatai szerint a humanoid robotok algoritmustervezői átlagosan havi 31 512 jüant (körülbelül 4 386 USD) keresnek, míg az öt év szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök jövedelme akár 38 489 jüan is lehet. Ez gyakorlatilag négyszerese az országos városi átlagbérnek, amely 2024 harmadik negyedévében 10 058 jüan körül mozgott
Kína AI-oktatási programjában alkalmazott modellek döntően belföldi adatforrásokon alapulnak, így az internetszűrés és a Nagy Tűzfal miatt a tanulók olyan AI-rendszerekkel dolgoznak, amelyek nem találkoznak a nyugati világban megszokott, politikailag sokszínű tartalommal. Ez egyrészt zajmentes környezetet teremt, ahol az algoritmusokat főként tudományos, technikai és kulturálisan kontrollált anyagokon képzik, ami elősegíti a fókuszált alkalmazást például kódolásban és ipari fejlesztésben. Másrészt viszont szűkíti a kritikai és plurális gondolkodás lehetőségeit, hiszen a diákok mesterséges intelligencián keresztül sem férnek hozzá a globális politikai diskurzushoz.
