Németország: bővülő jogkörök a hírszerző szolgálatoknál
A német kormány szerdán jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a hírszerzés átfogó reformját hozná el: a német titkosszolgálatok külföldi rendszereket törhetnének fel, szabotálhatnák az ellenfelek ellátási láncait, és hamis információkat juttathatnának el a hazai szélsőséges csoportokhoz. Nina Warken kancelláriaminiszter szerint az új jogkörök lehetővé tennék többek között hibás alkatrészek becsempészését szállítmányokba, drónüzemek vagy vegyifegyver-laboratóriumok kiberszabotázsát, illetve ellenséges, államilag támogatott hackerek és dezinformációs szereplők szervereinek hatástalanítását. A 732 oldalas javaslat még nem ment át a parlamenten, de a kormánykoalíció többsége miatt várhatóan jövőre hatályba is lép.
A törvény újraírná mind a külföldi hírszerző szolgálat (BND), mind az alkotmányvédelmi hivatal (BfV) működését szabályozó jogszabályokat, és kötelezné a távközlési szolgáltatókat és digitális szolgáltatókat az együttműködésre – ennek megtagadását bírsággal, akár a szolgáltatás felfüggesztésével szankcionálnák. A BND zavaró műveleteihez az ügynökség elnökének formálisan is meg kellene állapítania, hogy egy megnevezett külföldi hatalom tartósan és rendszeresen fenyegeti a német érdekeket – ez a nyilatkozat 12 hónap után lejárna, és félévente felül kellene vizsgálni. A BfV ennél szűkebb, de a korábbi joghoz képest jelentős előrelépést jelentő jogköröket kapna: blokkolhatná vagy átirányíthatná az adatforgalmat, módosíthatná az átvitel alatt álló adatokat, és hatástalaníthatná egy készülő támadáshoz használt eszközöket – emellett hazai szereplőknek szánt félretájékoztatást is bevethetne.
A tervezet emellett elsőként szabályozná részletesen a mesterséges intelligencia hírszerzési célú alkalmazását is: engedélyezné az önműködően tanuló rendszerek használatát, de tiltaná a diszkriminatív algoritmusokat, és bírói képesítésű tisztviselő felügyelete alatt előírná a géppel generált eredmények szúrópróbaszerű ellenőrzését. A törvény néhány jogkört – például a Berlin szövetségi alkotmánybírósága által korábban megsemmisített tartományi hírszerzési törvény nyomán – kifejezetten a beavatkozás mélységéhez igazítana, és kétévente kötelező felülvizsgálatot írna elő arra, hogy az új típusú, géppel generált elemzések (pl. mozgásprofilok, viselkedési és személyiségértékelések) nem váltak-e olyan mértékben beavatkozóvá, hogy szigorúbb szabályok vonatkozzanak rájuk.
Civil jogvédő szervezetek már jelezték, hogy megtámadnák a törvényt, amint az hatályba lép.
