Európának saját AI-modellekre van szüksége
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint Európának saját AI-modellekre és lényegesen nagyobb adatközponti kapacitásra van szüksége, különben stratégiai függőségbe kerülhet az Egyesült Államoktól és Kínától. Jelenleg az USA ad otthont a világ AI-számítási kapacitásának mintegy 75%-ának, Európa pedig mindössze 5%-ának. 2025-ben az Egyesült Államok 59, Kína 35 jelentős AI-modellt állított elő, miközben Franciaország és az Egyesült Királyság egyet-egyet.
Lagarde szerint nem feltétlenül az a cél, hogy Európa minden területen a legerősebb amerikai vagy kínai modellekkel versenyezzen. Olyan, elég jó európai modellekre lenne szükség, amelyek a feladatok többségét képesek ellátni, és európai adatközpontokban működtethetők. Ennek jelentősége akkor nő meg igazán, amikor az AI már banki fizetéseket, vasúti rendszereket, egészségügyi folyamatokat, vámellenőrzést vagy adóhatósági döntéstámogatást is kiszolgál. Egy külföldi szolgáltatás hozzáférési feltételeinek megváltoztatása vagy megszüntetése ekkor egyszerre számos gazdasági ágazatra hatna.
A probléma egyik szűk keresztmetszete az európai számítási infrastruktúra. Lagarde szerint Európában már most kevesebb adatközponti kapacitás áll rendelkezésre, mint amennyit a kereslet indokolna, és változatlan trend mellett ez a hiány tíz éven belül több mint hatszorosára nőhet. Az AI gyors bevezetése ugyanakkor akár 4%-kal emelhetné a termelékenység szintjét egy évtized alatt, ezért a technológiai lemaradás közvetlen gazdasági hátránnyá is válhat. Az ECB korábbi elemzése arra is figyelmeztetett, hogy az AI-infrastruktúra hatalmas tőke- és energiaigénye az energiaárakra, a beruházásokra és végső soron az inflációra is hatással lehet.
A kérdés így már nem egyszerűen arról szól, hogy Európának legyenek-e saját chatbotjai. Az AI-modellek, a számítási kapacitás, az adatközpontok, az energiaellátás és az adatok feletti ellenőrzés együtt stratégiai infrastruktúrává válik. Lagarde érvelése szerint ha Európa ezen a területen tartósan külső szolgáltatókra szorul, az technológiai függőség mellett gazdasági és geopolitikai nyomásgyakorlási lehetőséget is teremthet.