Az Európai Bizottság törvénybe foglalná a közösségi média korlátozásokat a gyerekek védelmében
Az Európai Bizottság szeptember 17-én részletes ütemtervet mutatott be az úgynevezett EU KIDS Act nevű javaslathoz, amely megtiltaná a közösségimédia-platformoknak, hogy 13 év alatti gyerekeknek fiókot kínáljanak, és uniós szinten 15 évben határozná meg a regisztráció minimális korhatárát. A 13–15 év közötti gyerekek csak szülői felügyelet alatt álló, korlátozott funkciójú “mini-fiókokon” keresztül férhetnének hozzá a közösségi média platformokhoz – ezekben a szolgáltatóknak kötelezően korlátozniuk kellene a napi képernyőidőt egy órára és a kapcsolatteremtési lehetőségeket is. A javaslat emellett kötelezővé tenné a “safe by design” elvét: tiltaná a végtelen görgetést, a figyelmet lekötő jutalmazási mechanizmusokat, az éjszakai push-értesítéseket és az idegenek általi felkérést, továbbá alapértelmezésben kikapcsolná az AI-alapú chatbotokat, megakadályozva, hogy azok érzelmi függőséget kiváltó, kapcsolatot szimuláló módon működjenek.
A javaslat a magánélet-védelmet egy áprilisban bemutatott, biometrikus adatot és igazolványt nem tároló uniós korellenőrző alkalmazásra építené, amelyet a szolgáltatóknak és alkalmazásboltoknak kötelezően be kellene vezetniük az új fiókok nyitásakor, illetve a meglévő fiókoknál kor-becslésre is használnának. A nagy szolgáltatóknak megfelelőségi tervet kellene benyújtaniuk a Bizottságnak és egy független auditornak, a szabályok megsértése esetén pedig a globális éves árbevétel akár 6 százalékáig terjedő bírságra számíthatnak, a vizsgálatokat pedig 90 napon belül le kellene zárni.
A tervezet éles vitákat váltott ki: a technológiai iparág lobbistái szerint a Bizottság elhalasztja a technikai és biztonsági szabványok kidolgozását a jövőbeli végrehajtási aktusokra, a digitális jogvédők pedig attól tartanak, hogy a kötelező korellenőrzés miatt gyakorlatilag minden felnőtt európainak igazolványt kellene bemutatnia az online szolgáltatások eléréséhez. Az ausztrál tapasztalatok (ahol a kutatók szerint a 12–15 évesek 61 százaléka továbbra is hozzáfér nagy platformokhoz a tiltás ellenére) is jelzik, hogy a végrehajtás komoly kihívást jelenthet – a Bizottság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a felmérések szerint az európaiak 92 százaléka szerint a gyerekek online védelme “kiemelt szakpolitikai prioritás”.
