Első világháborús kód megfejtése
A Prinz néven publikáló fejlesztő beszámolója szerint az OpenAI GPT-6 Astra modellje megfejtett egy 1918. november 27-én elfogott, ADFGVX rejtjelezéssel védett német rádióüzenetet, amelyet a szerző tudomása szerint korábban nem sikerült olvashatóvá tenni. Az üzenet egy brit cirkáló szevasztopoli érkezéséről és egy szövetséges hajóraj mozgásáról szólt. A megfejtés hitelességét erősíti, hogy a tartalom egybeesik a HMS Canterbury korabeli hajónaplójával, a cirkáló november 24-én érkezett Szevasztopolba, egy szövetséges kötelék pedig 26-án követte.
Fontos azonban pontosítani a látványos 108 éves kód feltörése állítást. Astra nem ismeretlen kriptográfiai kulcsot tört fel a semmiből. A TRUPPENVERSCHIEBUNG kulcsszó történeti forrásokból már ismert volt, csak a rendelkezésre álló adatok szerint későbbi, december 9-i használathoz kötötték. A modell ezt a kulcsot alkalmazta a korábbi üzenetre, rekonstruálta az ADFGVX helyettesítési és oszlopos transzpozíciós lépéseit, majd történelmi forrásokkal ellenőrizte az eredményt. Azt sem sikerült még függetlenül bizonyítani, hogy valóban ez volt az üzenet első sikeres megfejtése.
Az eset jelentősége ezért nem az, hogy az AI hirtelen feltörte volna a modern kriptográfiát. Sokkal érdekesebb, hogy egy modell történeti dokumentumokból, ismert kulcsokból, kriptográfiai szabályokból és külső bizonyítékokból képes volt egy korábban figyelmen kívül hagyott kombinációt megtalálni és ellenőrizhető hipotézissé alakítani. Ugyanez a képesség használható nagy mennyiségű konfiguráció, régi dokumentáció, forráskód, log és threat intelligence közötti olyan kapcsolatok keresésére, amelyeket emberi elemzők egyszerűen nem próbáltak összeilleszteni. Az eset ugyanakkor jól mutatja azt is, miért kell az AI eredményeit reprodukálható számítással és független adatokkal ellenőrizni.