Dezinformáció veszélyezteti az intézményi bizalmat is
A NATO Association of Canada elemzése szerint a 2024-es romániai elnökválasztás érvénytelenítése jól mutatja, hogy az online dezinformáció különösen olyan társadalmakban jelenthet veszélyt a választások tisztaságára, ahol alacsony az intézményekbe vetett bizalom és gyengék a médiatudatossági készségek.
A román alkotmánybíróság 2024 decemberében megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, miután a hatóságok választási beavatkozásra és szabálytalan online kampánytevékenységre utaló információkat hoztak nyilvánosságra. Az első fordulóban élen végző Călin Georgescu támogatottságát a vizsgálatok szerint összehangolt TikTok-tevékenység, influenszerhálózatok és mesterségesen felerősített üzenetek segítették.
A kampány egyik módszere az volt, hogy a közösségi médiában Georgescu politikai témáit népszerűsítették anélkül, hogy mindig megnevezték volna a jelöltet. Hamis vagy koordinált felhasználói fiókokkal azt a benyomást kelthették, hogy nézetei szélesebb társadalmi támogatottságot élveznek.
Az elemzés az OECD adataira hivatkozva kiemeli, hogy a román válaszadók mintegy 54 százaléka kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a kormányban, a politikai pártokban pedig mindössze 18 százalék bízik. A szerző szerint ez kedvező környezetet teremthet az érzelmekre és társadalmi elégedetlenségre építő manipulációnak.
A tanulmány Litvániával hasonlítja össze Romániát. A 35 országot vizsgáló médiaműveltségi indexben Litvánia a 18., Románia a 28. helyen állt. Litvánia is szembesült külföldi információmanipulációval a 2024-es elnökválasztás idején, de az elemzés nem talált bizonyítékot arra, hogy az érdemben megváltoztatta volna a választói magatartást.
A megelőző médiatudatossági programokat javasolt Kanadának és a NATO-tagállamoknak. Példaként említi a litván MIRKT-programot, amelyben több mint ezer könyvtári szakember kapott képzést, valamint az Escape Disinfo iskolai kezdeményezést, amely 1300 diákot ért el.
