NCSC éves jelentés
A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) közzétett éves jelentése az Egyesült Királyság kiberfenyegetettségét és a védekezés eredményeit tekinti át a 2025. szeptember 1. és 2026. augusztus 31. közötti időszakban. A szervezet fennállásának tizedik évében a legfontosabb megállapítás, hogy a kibertámadások sebessége és léptéke növekszik, miközben a sikeres behatolások jelentős része továbbra is ismert, megelőzhető gyengeségekre vezethető vissza.
Az NCSC 1831 kibertámadásról szóló bejelentést kapott, amelyek közül 337 igényelt közvetlen incidenskezelési támogatást. Ezekből 80-at országos jelentőségűnek minősítettek. Az Early Warning szolgáltatás további 8500 szervezetet figyelmeztetett a rendszereiket érintő lehetséges kompromittálódásra. A hatóság hangsúlyozza, hogy a bejelentések száma önmagában nem alkalmas a teljes brit kibertámadási aktivitás mérésére.
A jelentés szerint a támadók leggyakrabban internetről elérhető, javítatlan rendszereket, ellopott hitelesítő adatokat és social engineering módszereket használtak. Az állami hátterű szereplők és a kiberbűnözők céljai eltérhetnek, de a kezdeti hozzáférés megszerzéséhez gyakran ugyanazokat a sérülékenységeket használják ki. A beszállítók és szolgáltatók kompromittálódása további kockázatot jelent, mert a támadás következményei az érintett szervezeten túl is terjedhetnek.
Az NCSC szerint szinte bizonyos, hogy a mesterséges intelligencia a támadók képességeinek megsokszorozójaként működik. Felgyorsítja a felderítést, az adathalászatot, a sérülékenységkeresést és a támadókód-fejlesztést. Ez különösen a tapasztalt támadóknak kedvez, akik képesek ellenőrizni és javítani a modellek eredményeit.
A hatóság ugyanakkor nem számít arra, hogy rövid távon a teljesen autonóm, emberi beavatkozás nélküli támadások válnának általánossá. Az emberi irányítás, ellenőrzés és alkalmazkodás továbbra is meghatározó. Az NCSC által vizsgált incidensekben az AI használata eddig nem hozott létre alapvetően új támadástípust.
Kiemelt veszély az AI-vel támogatott sérülékenységkutatás: a támadók gyorsabban találhatnak hibákat, mint ahogyan az üzemeltetők képesek kijavítani azokat. A jelentés a shadow AI, vagyis a szervezeti ellenőrzés nélkül használt MI-eszközök kockázatára is figyelmeztet, különösen az érzékeny adatok kiszivárgása és az átláthatóság elvesztése miatt.
Az NCSC nagy valószínűségűnek tartja, hogy 2028-ig AI-vel működő kártevőt alkalmaznak egy brit kritikus infrastruktúrát célzó zsarolóvírus-támadásban. A hatóság szerint az AI csökkentheti a bűnözői műveletek költségét, miközben növeli a támadások számát és hatékonyságát.
A jelentés Kínát különösen jól pozicionált szereplőnek tartja az AI-alapú kiberképességek fejlesztésében, beleértve a stratégiai célpontok és kritikus rendszerek elleni műveleteket. Az állami hátterű támadások célja nem feltétlenül az azonnali károkozás: hírszerzés, tartós hálózati hozzáférés és később felhasználható pozíciók kialakítása is lehet.
Az NCSC hét incidenskezelési tanulsága közül a legfontosabb, hogy a támadóknak gyakran nincs szükségük különösen kifinomult módszerre a kezdeti hozzáférés megszerzéséhez. A hatékony védekezés alapja a gyors hibajavítás, a hitelesítő adatok védelme, a naplózás és monitorozás, az incidenskezelési felkészülés, valamint az ellátási lánc ellenőrzése.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az AI egyenlőtlenül javítja majd a szervezetek védekezési képességeit. A megfelelő erőforrásokkal rendelkező vállalatok gyorsíthatják a fenyegetésészlelést és a sérülékenységek kezelését, míg az elavult technológiákat használó, alulfinanszírozott szervezetek egyre nagyobb hátrányba kerülhetnek.
